Kifosztott avar kori sírokra bukkantak Mezőnyárádon
Két avar kori sírra, bennük két csontvázra bukkantak a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei – mondta el a geographic.hu-nak Szörényi Gábor archeológus. Az első feltételezések szerint feltehetően egy temető részét képezte a két sír. Az azonban egyelőre nem tudható, hogy nagyobb (600-700 sírból álló), vagy kisebb (20-30 darabos) temetőre találtak rá a kutatók.
Szörényi Gábor elmondta, hogy a sírok minden bizonnyal a VII-VIII. században keletkeztek, de még valószínűleg maguk az avarok kirabolták ezeket. A kifosztott ásatási helyeken mindazonáltal tudományos szempontból értékes leletekre bukkantak a régészek. Kézzel formált edények kerültek elő, továbbá kerámiából készült, égetett orsógombok. (Az orsógombok kettős kúp alakú, középen átfúrt kerámiadarabok, amelyeket nehezékként használtak azokhoz a pálcikákhoz, amelyek a szövéshez voltak szükségesek.)
A kézzel formált edények azért fontosak, mert az avar népesség két hullámban érkezett a Kárpát-medencébe. Az első hullám, Kr. után 568-ban, a longobárdokat űzte el a Dunántúlról. (A longobárdok ezért Észak-Itáliába távoztak, ahol ma Lombardia tartomány neve őrzi emléküket.) A második viszont Kuvrat bolgár birodalmának felbomlása után, Kuber vezetésével érkezett a 670-es években a Kárpát-medencébe. Ez a második hullám sok bolgár-török népelemet tartalmazott, ám ekkor is érkeztek avarok a mai Magyarország területére. (Az avarok egyébként maguk is egyfajta keveréknépességnek számítottak, így a szintén bizonytalan eredetű, vegyes összetételű bolgárok nem kelthettek „komolyabb feltűnést” közöttük.)
A kétféle avar népesség időben változó technikákat alkalmazott. Így például az 568-ban érkezett csoport kezdetben kézzel formált edényeket használt (olyanokat, amilyenek most kerültek elő Mezőnyárádon), de később a korongolt agyagedényekre tértek át. A 670-es években bejött népesség viszont megint kézzel formált kerámiákat hozott magával, így a mezőnyárádi sírok csak évszázados nagyságrendű „tűréshatárral” korszakolhatók – mondta el Szörényi Gábor.
A régészek a két mezőnyárádi sírt teljesen feltárták, azonban a temető esetében ezt nem lehet megtenni, mivel a területet házak, művelt kertek takarják – mondta Lovász Emese, a múzeum régésze az MTI-nek. Hozzáfűzte: ennek ellenére a mezőnyárádi sírok megtalálása további fontos adatokkal gazdagítja az avarok észak-magyarországi településtérképét. A második világháború előtti évektől egészen 1970-ig hasonló avar kori sírokat és temetőket tártak fel Mezőkövesd, Tard és Sály határában, ami megerősítette, hogy az avarok egyik kedvelt letelepedési helye volt ez a térség.
Meglepő eredményt hozott Kolumbusz Kristóf genetikai vizsgálata
Egy új vizsgálat a híres felfedező zsidó és spanyol származását tárta fel, ám sokan kritikusak a kutatással kapcsolatban.
Kiderült, miért oly népszerű Vermeer híres festménye
A Leány gyöngy fülbevalóval című Vermeer-alkotás a világ egyik legkedveltebb festménye, egy különös kutatás feltárta, mi ennek az oka.
Felszínre hoznák az ókori hajóroncsot és értékes rakományát
A hajó egy, az ókorban igen értékesnek számító rézötvözetet szállított.
Képeken az ikonikus Las Vegas-i hotel felrobbantása
A Tropicanát egy ünnepség keretében semmisítették meg.
Dél-koreai írónő kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Han Kang intenzív, a történelmi traumákkal szembenéző és az emberi élet törékenységét feltáró költői prózájáért részesül a díjban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
