Vilma, Ünige, Csaba2020. december 05., szombat
Kultúra

Ausztráliából vagy Európából érkeztek Amerika őslakói?

National Geographic Magyarország

A címben feltett kérdés félreérthető, hiszen a mai indiánok nagy valószínűséggel Ázsiából érkeztek Észak-, majd Dél-Amerikába. Más kérdés, hogy az indiánok felmenői jutottak-e el elsőként az Újvilágba?

Mexikóban nemrégiben találtak egy koponyát, amely arra utal, hogy esetleg az óceániai térségből is jöhettek embercsoportok az Újvilágba. A koponya különlegessége egyes kutatók szerint az, hogy nem mongolid, hanem ainuid (egy Japánban ma is élő népcsoporthoz, az ainukhoz hasonló) vonásokat mutat. Gyökeresen átalakíthatja az Amerika benépesüléséről alkotott eddigi teóriákat egy mexikói felfedezés. Mostanáig ugyanis az a hipotézis tartotta magát, hogy a kelet-szibériai Kamcsatkáról érkező, ázsiai eredetű csoportok voltak az első lakók. A jégkorszak idején szárazon is járható, befagyott Bering-szoroson keresztül mongol eredetű népesség jutott ugyanis az Újvilágba. Ezt egy 13-14 ezer évvel ezelőtt létező kultúra fennmaradt emlékei bizonyítják. A Clovis-kultúrának nevezett civilizáció a Bering-szorostól Alaszkába, majd innen, észak-nyugatról terjeszkedett dél felé, és sajátos, különleges nyílhegyeket hagyott maga után egyre nagyobb térségekben, 13 600 évvel ezelőtt. A vadászattal gyakorlatilag kiirtották Észak-Amerika állatvilágát, így például a mamutokat és az oroszlánokat.

A Clovis-kultőra előtt is létezett civilizáció?

Az utóbbi időben azonban egyre szaporodnak a jelek arra, hogy a Clovis-kultúra előtt is voltak lakói Észak- és Dél-Amerikának. Chilében (tehát az egyik legdélebbi területen) 15 ezer éves, „pre-clovisi”, vagyis Clovis előtti nyomokat találtak, és ezek egészen más kultúrákat képviseltek. Így például ezek a törzsek nem vadásztak nagytestű állatokra.

Észak-Amerikában is akadnak bizonyítékok az eltérő eredetre: a legismertebb ezek közül az úgynevezett Kennewicki Ember, amelynek koponyája 9300 éves, és egyáltalán nem mongolid, hanem ainuid vonásokat mutat. Az ainuk ma Japánban élnek, valószínűleg egy olyan ősi rassz maradványát képezik, amelynek más leszármazottjai az ausztralid, melanezid és más népcsoportok. (Az ainuk voltak minden bizonnyal Japán őslakói, de a mai japán népesség zöme mongolid eredetű, és az ainuk jelentősen visszaszorultak: a négy nagy japán sziget közül csak az északin, Hokkaidón élnek nagyobb számban.)

Minthogy azonban genetikai vizsgálatok szerint az indiánok nem hordoznak Japánból származó géneket, a szibériai-mongolid elmélet nem ingott meg, és így az amerikai kutatók, sőt maguk az indiánok sem tartják magukat az ainuk leszármazottainak – írja az osztrák Die Presse.

Harc a koponyákért

Ezzel az amerikai és az indián vélemények egybecsengése véget is ér, miután a két csoport tudományos háborút folytat a koponyákért: törvény szerint ugyanis felmenőik az indiánok tulajdonát képezik, éppen ezért nagyon nehéz tudományos vizsgálat alá vetni az Egyesült Államokban egy földben talált, ősi koponyát.

A kutatás máshol sem egyszerű: sokáig a tudósok azt hitték, hogy sikerült megtalálniuk a kamcsatkai mongolidok ”bázistáborát”, ahonnan Amerikába indultak a Bering-szoroson át. Egy szovjet-orosz tudós gyakorlatilag monopolhelyzetet élvezve a kutatások során, feltárt egy települést Kamcsatkán, Uski Lakét, amelyet ő 1978-ban 16, 8 ezer évesre datált. Ez megfelelt volna a Clovis-kultúra ősének, ám az antropológus halála után özvegye lehetőséget adott amerikai specialistáknak is a feltárások megismétlésére, illetve ellenőrzésére. Az amerikaiak azonban 13 ezer évesre tették a település korát, a Clovis-kultúra képviselői pedig ekkor már legalább hatszáz éve Észak-Amerikában tartózkodtak.

Az általános elméletek kiötlői a következő csapást Közép-Amerikából szenvedték el. Egy spanyol-mexikói kutatócsoport egy viszonylag fiatal koponyát talált, amely a pericu népcsoporthoz tartozhatott. (A pericuk Mexikó egyik félszigetén éltek egykor, de mára kihaltak.) Ez a koponya semmilyen hasonlóságot nem mutatott a mai indiánokéval, és nem is északról, vagy Szibériából származhatott, hanem Dél-Ázsiából és/vagy Ausztráliából. Ehhez a hipotézishez jól igazodik egy különleges lelet: ausztrál sziklarajzokat, festményeket találtak nemrégiben Dél-Amerikában.

Új elméletek

Mindezek után új elméletek kezdenek szövődni: Amerika talán nem egy ütemben, hanem több hullámban népesült be. Ezen hullámok során érkezhettek ide népcsoportok Észak-Ázsiából (a Bering-szoroson át), de a tengereken, óceánokon is áthajózhattak egyes törzsek Dél-Ázsiából, Ausztráliából, sőt vannak olyan feltételezések, hogy akár Európából is. Húszezer évvel ezelőtt ugyanis Észak-Spanyolországban és Dél-Franciaországban egy olyan népcsoport élt (a solutreanokról van szó), amelyek kézműves munkáihoz hasonlóakat találtak Amerikában is, kőből készített késeik mintázata pedig szintén hasonló volt.

Akárhonnan is érkeztek az első betelepülők, alighanem véres harcok eredményeként maradtak fenn közülük a jelenlegi indián törzsek: a Kennewicki Ember csontjai súlyos sérülésekről tanúskodnak és más leletek is azt mutatják, hogy 9000 évvel ezelőtt hatalmas küzdelem dúlt az Újvilágban. Ennek eredménye lehet az, hogy genetikailag sokkal homogénebb a mai indiánok arculata, mint ahogyan azt a régészeti leletek indokolnák.

Hozzászólások

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.

Mekkora is lehetett Góliát?

Mekkora is lehetett Góliát?

A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket