Jászai, Fedák, Karády – dívák, primadonnák, színésznők

A bemutató azt kívánja érzékeltetni, hogyan lett valakiből vezető színésznő Magyarországon a XIX. század utolsó harmadában, majd a XIX-XX. század fordulóján, illetve közvetlenül a II. világháború kitörés előtt. A tárlat ennek jegyében tekinti át családi hátterüket, az indíttatást, műveltségüket, pártfogóikat, szerelmeiket, kapcsolatukat direktoraikkal, felvillantja a társasági életben betöltött szerepüket, hiszen öltözködésükkel, hajviseletükkel divatbálványok is voltak – mondta a színháztörténész.

Jászai Mari: megszökött otthonról, hogy színésznő lehessen

Az 1850-ben született Jászai Mari 16 éves korában szökött meg otthonról, hogy színésznő lehessen. Pályáját Kolozsvárott kezdte, majd 1872-től a pesti Nemzeti Színházban játszott. Görög tragédiák hősnőit, a világirodalom klasszikus szerzőinek nőalakjait, kortárs írók műveinek főszerepét egyaránt életre keltette. Az 1926-ban elhunyt színésznő művészetével jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Színháznak azt a korszakát aranykorként tartották számon.

Fedák Sári: a II. világháború után börtönben is ült

Fedák Sári 1879-ben született. Rákosi Szidi színiiskoláját végezte el, s 1900-ban lépett színpadra a Magyar Színházban. Kacsóh Pongrác: János vitéz című daljátékának Kukorica Jancsi szerepe alapozta meg sikerét, s vált a fővárosi színházi élet első számú primadonnájává.

Játszott többek között a Népszínházban, a Király Színházban, valamint a Vígszínházban. A tanácsköztársaság idején a forradalmi eszmék népszerűsítője volt, ezért 1920-1921-ben csak Bécsben játszhatott. Aztán az 1920-as években többször, majd 1934-ben saját társulattal vendégszerepelt az Egyesült Államok magyarlakta városaiban. Fedák Sári 1922 és 1925 között Molnár Ferenc író felesége volt.

1944-ben a háború folytatására buzdító bécsi Donausender rádió aktív munkatársa volt. Tevékenységéért a magyarországi népbíróság egy év börtönbüntetésre ítélte. Büntetésének letöltése után Nyáregyházán élt teljes visszavonultságban. 1955-ben halt meg Budapesten.

Karády Katalin: a Gestapo kémkedéssel vádolta

Karády Katalin huszonhat éves korában, 1936-ban kezdett színészetet tanulni, s akkor vette fel a Karády művésznevet. 1939-től 1941-ig a Pesti és a Vígszínházban, 1943-44-ben, 1945-1946-ban, majd 1948-ban az Operettszínházban játszott. Fellépett az Arizona Irodalmi Varietében és 1949-ben a Royal Revüszínházban is.

Mint filmszínésznőt Zilahy Lajos író, újságíró fedezte fel. A dekoratív megjelenésű, mély, titokzatos hangú Karády Katalin 1939 és 1948 között húsz nagyjátékfilm és három kisfilm főszerepét játszotta el.

1944 őszén a Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta, 1945 után viszont rendőri felügyelet alá helyezték. Filmjeit 1949-ben betiltották Magyarországon, majd a színésznő elhagyta szülőhazáját. Előbb Brazíliában, majd az Egyesült Államokban élt. Néhány alkalmi fellépésen kívül nem vállalt semmilyen szereplést, kalapszalont vezetett New Yorkban. 80 éves korában, 1990 februárjában az amerikai metropolisban hunyt el.

Plakátok, fotók, színpadi öltözékek

A nagyobb tematikus egységek a három színésznő karrierjének hasonló fordulópontjaihoz igazodnak. A látogatók áttekinthetik a női művészsorsok főbb helyszíneit. A látvány idézi Budapest nevezetességeit, a vidéki nagyvárosok mellett Bécs, Berlin és New York sziluettje is feltűnik.

Az október 22-ig nyitva tartó kiállításon enteriőrök révén idézik meg az egykori játszóhelyeket, a nagy sikerű vendégjátékok helyszíneit. Helyet kaptak a bemutatón korabeli plakátok, fotók, színpadi öltözékek, eredeti tárgyak, rajongói ajándékok és premier-emlékek is.

A kiállításhoz kapcsolódó programok sorát a Mámi című, Fedák Sárival főszereplésével készült 1937-es film nyitja szeptember 17-én. Egy héttel később Karády Katalin híres filmjét, a Halálos tavaszt vetítik a VI. kerületi Nagymező utca 8. szám alatti intézményben. A vasárnapi matinék címmel ajánlott rendezvények között helyet kapott például a Jászai című összeállítás Ráckevei Anna, Murányi Tünde és Hegedűs D. Géza előadásában.