Passau és a magyar vonatkozású történelmi emlékek

Magyar szempontból Passau kiemelten fontos bajor város: részben errõl a környékrõl indultak Közép-Európába a keresztény hittérítõk, errõl a környékrõl is szép számmal települtek Magyarországra, Erdélybe és a Szepességbe német ajkúak. Pozsony, Buda, Kassa a német kereskedõk, kézmûvesek kedvelt városai voltak, a felvidéki bányavárosokban is megjelent a német polgárság. Passau, Regensburg, Nürnberg, Augsburg érdekelt volt a magyarországi üzleti életben. A közelmúltban a passaui Perner mûhelyben öntötték újra az egri bazilika Szent Mihály harangját.

Amikor az ezeréves bajor-magyar kapcsolatokat emlegetik, legelõször talán a Lech mezején, Augsburg közelében 955-ben vívott – és a kalandozó magyarok súlyos vereségével végzõdõ – csatát említik, de rögtön utána Gizella bajor herceglány és I. István házasságát.

Bajor Gizella, II. Henrik német-római császár húga és István valamikor 996 és 1000 között kötött házasságot Regensburgban. Gizella néhány évvel férje halála után, 1045-ben hagyta el a belviszályok dúlta Magyarországot, és 1060-ig, halálának feltételezett idõpontjáig a passaui Niedernburg zárda fõnöknõje volt.

A zárdát még az Agilolfing-dinasztia idején, a VIII. században alapították. A templomra a román stílus a jellemzõ, a hajót késõbb barokk stílusban átépítették. Gizella földi maradványai a déli kápolna két sassal és kereszttel díszített sírköve alatt nyugszanak. Egykori magyarországi (Veszprém) és németországi (Passau) ténykedésének helyszínét ma testvérvárosi kötelék fûzi össze.