A honvédelmi bizottmány megalakulása, Batthyány bukása
155 évvel ezelőtt, 1848. szeptember 15-én választotta meg a magyar képviselőház azt a hattagú bizottmányt, amely a választott miniszterelnökkel volt hivatott tartani a kapcsolatot.
Ez a testület vált pár héttel később a magyar szabadságharc legfőbb irányító szervévé. Másnap ugyanis a bizottmányba beválasztották Kossuth Lajost, Nyáry Pált és Madarász Lászlót (hogy csupán az ismertebb neveket említsük). Ugyanezen a napon, vagyis szeptember 16-án gróf Batthyány Lajos miniszterelnök lemondott. Batthyány ekkor még újra bizalmat kapott, és új kormányt terjesztett elő, ám ebből már nem valósult meg semmi, minthogy Jellasics horvát bán serege, amelyet Bécs buzdítására indított a magyarok ellen, vészesen közeledett.
Szeptember 28-án a végrehajtó hatalmat kormány hiányában a képviselőház a Honvédelmi Bizottmány kezébe adta. Ezután Batthyány lemondott a kormányalakítási megbízásáról. Másnap viszont a magyar forradalmi sereg Pákozdon győzelmet aratott Jellasics felett, s 1848. október elsején a képviselőház liberális többsége beválasztotta a Honvédelmi Bizottmányba Mészáros Lázárt és Szemere Bertalant (az ország későbbi miniszterelnökét) is.
Október nyolcadikán végül a képviselőház a Honvédelmi Bizottmányt teljhatalmú kormánynak ismerte el, s elnökévé Kossuthot választotta, aki így hivatalosan is az ország élére került, és szinte abszolút hatalmat gyakorolt. Kossuth hatalmát formálisan csak 1849. április 14-én változtatta át: az országgyűlés ugyanis ekkor szavazta meg a debreceni nagytemplomban Magyarország függetlenné válását, s a kormányforma megállapításáig Kossuthot kormányzóelnökké választották.