Rábukkantak az ország első főszékesegyházának alapjaira

Az ezeréves, illetve több évszázados építészeti emlékeket a mai főszékesegyház közvetlen közelében találták, elektromos vezetékek cseréje kapcsán végzett árokásás során. – mondta Romsics Imre.

„Az örökségvédelmi hivatal a munkálatokat leállíttatta, s elrendelte a megelőző feltárást, ami alig egy hete meg is kezdődött” – tette hozzá a Viski Károly Múzeum igazgatója. Az eddig 25-30 méter hosszúságban, 80-100 centiméter szélességben végzett feltárás igazolja a szakemberek korábbi feltételezését, hogy a mostani főszékesegyház körül, a felszín alatt 10 centiméterre ott van a középkori főszékesegyház maradványa.

A Szent Istvánnak koronát hozó Asztrik, kalocsai érsek idejében épült

A feltárt részen 5-6 sor szépen faragott trachit-téglából (újabbkori vulkáni kőzetből) rakott fal látható, alatta pedig jól látszik az Asztrik-féle templom alapja. Az első főszékesegyházat a Szent Istvánnak pápai koronát hozó első kalocsai érsek, Asztrik idejében emelték, valamikor 1002 és 1015 között.

Az első templom alapjára épült a második a XIII. század első harmadában, amit a tatárok megrongáltak, majd Nagy Lajos uralkodása idején újjáépítettek. Ezt a temlomot a hajdúk gyújtották fel, a ma is látható barokk főszékesegyház 1735 és 1754 között épült fel.

A XI. századi magyar építészetről alig tudunk valamit

A feltárás nem egyszerű folyamat, elsősorban a területen beépített közművek miatt. A közművek áttervezését is beleértve legalább 30-50 millió forint és 2-3 éves előkészítés szükséges az első főszékesegyház és a templom rehabilitációjához.

Maga a feltárás szintén bonyolult szakértelmet igényel, már csak azért is, mert elképzelhető, hogy sírokat is találnak, így hozzávetőleg egy évig eltarthat a feltárás. A feltárás és a rehabilitáció jelentőségét részben az adja, hogy alig-alig tudunk valamit a XI. századi magyar építészetről.