Ha kisebb lenne a légszennyezettség…
Hosszú távon évente ötszáz életet mentene meg hazánkban, ha sikerülne csökkenteni a levegőben szálló por koncentrációját - tájékoztatott pénteken az Országos Közegészségügyi Központ (OKK)vizsgálatának eredményéről a központ főorvosa.
A vizsgálatot a Levegőszennyezettség és Egészség Európai Információs Rendszer (APHEIS) indította a levegőminőség egészségkárosító hatásának felmérésére 1999-ben, Európa 12 országának 26 nagyvárosában – közölte Páldy Anna a sajtótájékoztatón.
A program célja, hogy nyomon kövesse az európai levegő-szennyezettségi helyzetet, segítsen megelőzni az egészségre káros hatások kialakulását, és tudományosan megalapozott információkat nyújtson az európai döntéshozóknak.
A légszennyezés „korunk betegsége”: a világon évente 500 ezren halnak meg a következtében, Európában 40 ezren, míg Budapesten 300-an – emelte ki Rakics Róbert, környezetvédelmi helyettes államtitkár az 1999-es felmérés adatai alapján.
Cél: lejjebb szorítani a levegőben szálló porkoncentrációt
Az elmúlt évtizedben az allergiások száma is megtízszereződött a légszennyezettség és a biológiai allergének együttes hatására – fűzte hozzá. Budapesten az 1999-es adatok szerint a levegőben szálló por átlagos koncentrációja – mely mindenki egészségét károsítja – köbméterenként 29, 5 mikrogramm: ha ezt 20 mikrogrammos határérték alá tudnánk csökkenteni, az rövid távon 173, ám hosszú távon több száz életet is megmenthetne – ismertette az OKK szakembere.
Az elmúlt évtizedben a klasszikus szennyezők jelenléte a főváros levegőjében a vizsgálat adatai alapján folyamatosan csökkent. Országos szinten a közlekedésből a szálló pornak csak 15 százaléka származik, ám a fővárosban ez az arány jóval magasabb. A budapesti mérőhálózatot az uniós előírásoknak megfelelően bővítették úgy, hogy a már meglévő nyolc ponton kívül az agglomerációban is elhelyeztek mérőpontokat.
A folyamatosan tartó vizsgálat keretében 2001-2002-ben fölmérték a fővárosi levegő nitrogén-dioxid és benzol-szennyezettségét is – közölte Vaskövi Béláné, az OKK főosztályvezetője.
Megállapították, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály a 65 év feletti, a leginkább érintett terület Budapest belvárosa és forgalmas útjai. Nitrogén-dioxid tekintetében a fővárosban a lakosság 80, benzol vonatkozásában 90 százaléka él megfelelő levegőminőségű helyen.