Közfigyelmet érdemlő életművek – kiosztották a Magyar Örökség-díjakat

Hámori József, a Magyar Örökség és Európa Egyesület bírálóbizottságának elnöke köszöntőjében elmondta: “politikai okok miatt évtizedek, valamint jeles személyiségek töröltettek ki a magyar történelemből, illetve eseményeket, teljesítményeket ferdítettek, torzítottak el”.

A civil kezdeményezés nyomán létrejött Magyar Örökség egyesület ezeket a hibákat szeretné kiigazítani oly módon, hogy ráirányítja a közfigyelmet fontos életművekre és teljesítményekre – hangoztatta Hámori József.

Gaál István rendező filmjeiben a hazai valóság művészi ábrázolásért vehette át a Magyar Örökség kitüntető címet. A 70 éves alkotó nevéhez többek között olyan munkák fűződnek, mint a Sodrásban, a Zöldár, a Magasiskola, a Holt vidék, a Legato, valamint az Orfeusz és Eurydiké.

Kozma Imre atyát és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat határokon is átívelő szolgálatát szintén Magyar Örökség kitüntető címmel ismerték el.

Posztumusz Magyar Örökség-díjas lett az író, műfordító, humorista, kritikus Karinthy Frigyes (1887-1938).

Rajeczky Benjámin (1901-1989) zenetörténész, népzenekutató, a ciszterci rend tagja zenetudósi és pedagógiai életműve szintén kiérdemelte a Magyar Örökség elismerést.

A 78 éves Magyar Rádió Rt. értékőrző közszolgálata minősíttetett Magyar Örökségnek.

Az Eötvös József Collegium tanár- és tudósképzésben vállalt történelmi szerepe ugyancsak a magyar örökség részévé nyilváníttatott.

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karát szintén Magyar Örökség-díjban részesítették. A 78 éves alma matert a test és a lélek harmonikus fejlesztéséért végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként jegyezték be a kitüntettek nevét megörökítő Aranykönyvbe.

A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága nyolcadik esztendeje – évenként négy alkalommal – állampolgári javaslatok alapján hozza meg döntését, titkos szavazással.