A mai ember legrégebbi európai elődjének csontjaira bukkantak Romániában

Ez Európában az eddig felfedezett legrégebbi mai ember típustól (azaz a Homo Sapiens Sapiens-től) származó lelet.

A Saint Louis-i egyetem antropológusai tavaly februárban találták meg az állcsontot a Kárpátok délnyugati részén egy barlangban, medvecsontok „társaságában” – ismertette a csoport vezetője, Erik Trinkaus professzor, az amerikai tudományos akadémiának készített jelentésben.

A lelet korát C14-es izotóp vizsgálattal állapították meg. A „román” állcsont a legrégebbi mai embertől származó európai lelet. Az állcsont nagyon hasonlít az Afrikában, Közel-Keleten és Európában talált ősemberi állcsont maradványokra. A román ősember őrlőfoga azonban sokkal nagyobb és barázdáltabb volt, mint afrikai és közel keleti elődjeié, viszont közel áll a körülbelül 40 ezer éve kihalt neandervölgyi ősemberéhez.

Trinkaus szerint a leletek alátámasztani látszanak azt az elméletet, amely szerint a cro-magnoni és a késői Neander-völgyi ősemberek szoros kapcsolatba kerültek egymással, és a két emberi alfaj az idők folyamán kereszteződött. A Homo Sapiens Sapiens két alfaja, a késői neandervölgyi és cro-magnoni ember évezredeken keresztül éltek egymás közelében, egészen addig, amíg a neandervölgyi ember ki nem halt. Egyes leletek szerint kapcsolatba is kerültek egymással.

Ugyanabban a barlangban, amely egyébként a Pestera cu Oase névre hallgat, idén júniusban is találtak emberi csontokat, ezek vizsgálata és koruk megállapítása jelenleg folyik. Jövő nyáron az amerikai régészek további kutatómunkákat terveznek a barlangban.