Érintetlen maja királysírt fedeztek fel – újdonságok az indiánok történetéről?

A német lap, a Die Welt szerint az újonnan felbukkant lelet segíthet a prekolumbiánus, vagyis a Kolumbusz előtti indián kultúrák rejtélyeinek megfejtésében. A most napvilágra került síremléket még nem bontották meg a régészek. Az alaposabb vizsgálatok csak a jövő év elején kezdődhetnek meg, akkor német, amerikai és mexikói kutatók vállvetve állhatnak neki a nem mindennapi feladatnak. A tudósok ugyanis annyit már gyanítanak, hogy egy tekintélyes személyiség, nagy valószínűséggel egy király sírjára bukkantak.

Kié volt a sír?

Az előzetes szakértői vélemények, a bonni egyetem specialistáinak nézetei szerint a nagy pompával elkészített sírbolt nagy valószínűséggel Palenque egyik korai királyának I. K’an Joy Chitamnak az emlékét őrzi. I. K’an Joy Chitam időszámításunk szerint 529 és 565 között uralkodott a város(állam) fölött.

A maja kultúra legkorábbi nyomai egyébként több mint 3000 évesek. Ez az indián civilizáció Krisztus után 300 és 900 között élte fénykorát, ekkor azonban hirtelen pusztulásnak indult. Körülbelül nyolc évvel ezelőtt jutott két bonni német kutató eszébe, hogy feltételezzék: lehet, hogy ez a kultúra önmagát döntötte romlásba. Nikolai Grube és Simon Martin teóriája szerint ugyanis ez történhetett. A maja magas kultúra letűnése szerintük két hatalom küzdelmére vezethető vissza: Tikal és Calakmul véres háborúi ugyanis az előbbi győzelmével végződtek. Ám Tikal olyan sikert aratott, amely a bukásához vezetett – a dzsungelben kialakult városállamok szervezete nem volt alkalmas arra, hogy a hódítások által megnövekedett területeket hatékonyan igazgassa, és így szinte „önmagától” omlott össze a szisztéma.

Hiányzó források

Egyelőre azonban hiányoznak a maja történelem forrásai ahhoz, hogy ezt az elméletet ellenőrizni lehessen. Eddigi tudásukat a régészek elsősorban annak a sírnak köszönhetik, amelyet K’inich Janaab Pakalnak tulajdonítanak, aki 615 és 683 között uralkodott időszámításunk szerint, és aki mauzóleumában Palenque történetét megörökíttette. Most azonban, I. K’an Joy Chitam sírjának feltárásával a kutatók egy másik sértetlen temetkezési helyre bukkantak, amelynek elemzése, vizsgálata nagy segítséget nyújthat a maják históriájának megértésére.

Hogy Tikal és Calakmul között milyen véres küzdelmek zajlottak, arról a National Geographic tavaly is tudósított egy akkori felfedezés kapcsán. Egy guatemalai lépcsős piramis, Dos Pilas lépcsőfelirata ugyanis az ottani király, Balaj Chan K’ awil történetét örökíti meg. Ő a Tikaltól több mint száz kilométerre fekvő Dos Pilasban 635-ben, négyévesen került hatalomra, és hosszú évtizedeken át uralkodott. Legidősebb fivére volt az egyik harcban álló városállam, Tikal uralkodója. A mai Mexikó területén található Calakmul seregei azonban elözönlötték a Tikallal szövetséges Dos Pilast, és az öcs, Balaj Chan K’awil elpártolt bátyjától, cserben hagyta Tikalt. A véres küzdelem során a távoli város nemességét, sőt királyát is lemészárolták, s „tornyokat építettek az ellenség koponyáiból.”