Felbolydult a Vatikán

II. János Pál pápa vasárnapi úrangyala miséjén jelentette be a tanácsadó – s adott esetben konklávévá, pápaválasztó testületté átalakuló – konzisztórium összehívását. A 31 új bíboros közül 26-an lehetnek a pápaválasztó testület tagjai – ehhez 80 évnél fiatalabbnak kell lenniük a főpapoknak, a korhatár elérését követően automatikusan elvesztik szavazati jogukat. A pápaválasztó bíborosi testület létszáma így 135-re fog emelkedni. Bíborosi kalaphoz jut Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek is.

Meglepetés volt konzisztórium idő előtti összehívása

Napokkal ezelőtt a Vatikánban nagy aggodalmat váltottak ki II. János Pál bélpanaszai, most pedig meglehetős meglepetést okozott, hogy a katolikus egyházfő előre hozta az új bíborosok jelölését, ami – mint jelentésében a dpa rámutatott – csak 2004 elején lett volna esedékes.

A német hírügynökség szerint mindez a tolószékhez kötött pápa egészségi állapotának hirtelen rosszabbodásával magyarázható, azaz ennek nyomán 2004 elejéig nem akartak várni a pápaválasztó testület kiegészítésével. Megfigyelőket idézve a hírügynökség ezt annak bizonyítékaként értékelte: a Vatikánban számolnak azzal, hogy II. János Pál halála bármikor bekövetkezhet. Mindezt megerősíti az is, hogy a szentatya a közelmúltban maga is megtört egy tabut, és nyíltan beszélt saját halálának lehetőségéről.

II. János Pál utódja a fejlődő virágból érkezik?

A Reuters hírügynökség a vasárnapi bíborosi jelölések nyomán a pápaválasztó testület összetételét vette górcső alá. Abból a tényből, hogy II. János Pál által vasárnap jelölt 31 bíboros közül csak hat olasz egyházi méltóság volt, a brit hírügynökség arra következtetett: egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a katolikus egyház majdani új vezetője továbbra sem olasz származású lesz.

A hírügynökség szerint egyáltalán nem kizárt, hogy az új pápa a fejlődő világból érkezik majd, amit valószínűsít, hogy II. János Pál vasárnap mexikói, ghánai, szudáni, brazil, továbbá indiai, vietnami és guatemalai bíborost is jelölt. A Reuters is megerősítette, hogy a katolikus egyházfő által vasárnap jelölt bíborosok között van Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek is.

A rendkívüli konzisztórium jelentősége

A pápa kiváltsága a konzisztórium összehívása, amelyre két alapvető okból kerülhet sor: egyrészt új bíborosok kinevezése céljából, vagy pedig hogy a testület tanácsokkal segítse az egyházfőt valamilyen kiválasztott témában. A katolikus egyház vezetésén belül eddig két tábor vitatkozott egymással, egyesek szerint az eredetileg elképzelt időpontban, vagyis 2004 februárjában kellene megtartani a konzisztóriumot, mások szerint viszont minél előbbi időpont lenne megfelelőbb a bíborosi kollégium összehívására.

A rendes konzisztóriumokra az összes, vagy legalábbis a Rómában tartózkodó bíborosokat hívják össze, bizonyos súlyos, de gyakoribb ügyek megtárgyalása végett. A pápai tanácsadó testület rendkívüli vagy titkos ülésére az összes bíborosok meghívást kapnak, s az ilyen tanácskozásra akkor kerül sor, ha az egyház különleges szükségletei vagy igen súlyos ügyek megtárgyalásai azt megkívánják.

A „rendkívüli” konzisztóriumok gyakorlatát a most 83 éves, s megrendült egészségű II. János Pál pápa vezette be. Az első ilyen jellegű összejövetelre pápává választása után egy évvel, 1979-ben került sor, akkor a Római Kúria helyzetéről és a Vatikán pénzügyeiről volt szó.