Don Quijote szelleme – La Mancha harca a szélerőművekkel

La Mancha lakói felveszik a harcot a hosszú karú óriásokkal, ám ezúttal nem a gabonaörlő malmokkal, hanem az áramtermelő szélerőművekkel.

Spanyolország élen jár a szélerőmű-fejlesztésben

Spanyolország Európa második legnagyobb szélenergia-termelője Németország után, évi 4.830 megawatt kapacitással, amely az ország áramtermelésének 8 százalékát teszi ki. Mivel a szélenergia-termelésre konszenzuálisan legalkalmasabb helyszínek már foglaltak, így a szélparkok támogatói újabb potenciális célpontokat keresnek. A kiszemelt falvak, kisvárosok azonban nem egyértelműen lelkesednek a szélerőművekért.

A Madridtól körülbelül 200 km-re, észekkeletre elterülő, száz lelkes Luzanga például nagy erőkkel tiéltakozik az ellen, hogy a dán Neg Micon társaság 33 szélturbinát helyezzen üzembe a falu határában.

„Nem a szélenergia ellen vagyunk, hanem a környék ökoszisztémáját védjük” – nyilatkozta a Reuters-nek Celso Hernando, aki a fenyőkkel és tölgyekkel borított hegyekkel körbevett Luzangát a szélerőművektől védő mozgalom vezetője. A régióban egyébként már most annyi áramot termelnek szélerőművekkel, mind egész Hollandiában.

A legfőbb kifogás a zaj és a tájkép elcsúfítása

További összetűzések is várhatók: a kormány tervei szerint 2011-re csaknem megháromszorozzák, 13 ezer megawattra növelik a szélerőmű kapacitást, hogy a Spanyolország által elfogadott Kyotói egyezmény káros gázkibocsátási törekvéseinek eleget tegyenek. ( Nem így Oroszország, lásd hírünket. >> )

A dán cég beruházása nyomán 48 millió eurós költségen 49, 5 megawatt kapacitást építenének ki, amely körülbelül 100 ezer embert látna el „tiszta” energiával. A mérleg másik oldalán a környezetvédők érvei találhatók: egyrészt a táj szépségét rontják a messziről kimagasló, feltűnő erőművek, amelyek ráadásul hangosak is, a zaj pedig visszafordíthatatlan ökológiai kárt idézhet elő.

Nálunk is összetűzésbe kerültek a természetvédők a szélerőmű-építőkkel

Hogy nem mindig esnek egybe a természet- és a környezetvédelem érdekei, ezt magyar példával is alátámaszthatjuk. A bakonyi Tésen tájképi okokra hivatkozva próbálják meghíúsítani a természetvédelmi hatóságok egy szélerőműpark megépítését. Pedig a tornyok portól és szén-dioxidtól mentesítenék a vidéket, és itt ráadásul a falu is az építés mellett kardoskodik.

A Természetvédelmi Főfelügyelőség nyáron másodfokon is elutasította a bakonyi szélerőműpark tervét, arra hivatkozva, hogy maradandó kár keletkezne a tájképben és a földtani, természeti értékekben. A tengerszint felett ötszáz méter magasan fekvő fennsíkon 40, egyenként 94 méter magas széltorony felállítását kérvényezte a német UTEC-Thomsen. A 24 milliárd forintos beruházással negyvenezer háztartás áramellátását biztosítanák. Az elutasító döntés a beruházás helyszínén és környezetvédelmi szakmai körökben is vitát kavart.