A tíz bambusz csarnoka – kínai kiállítás a Széchényi Könyvtárban

A tárlatot, amely a Kínai Nemzeti Könyvtár kincseit sorakoztatja fel, Medgyessy Péter miniszterelnök nyitja meg. Az eredeti kínai műtárgyakat felvonultató kiállításhoz hasonló méretű gyűjtés kínai műkincsekből még soha nem volt látható Európában.

A pekingi Kínai Nemzeti Könyvtár a világ egyik legnagyobb bibliotékája, állománya mintegy huszonhárom milliós. Egyik legfontosabb szervezeti egysége, a ritka könyvek és a külön gyűjtemények osztálya a kínai kultúra csaknem háromszázezer darab fontos emlékét őrzi – ismertették. A december 23-ig látogatható nagyszabású kiállítás a kínai és magyar kulturális együttműködés keretében valósulhat meg.

A kínai írásbeliség 3.500 éve

A világon a ma élő kultúrák közül a kínai a legrégebbi, amely évezredek óta folyamatosan fennáll. Írásbeliségének története mintegy 3500 évet ölel fel; az időszámításunk kezdete előtti évezredben már írtak ecsettel, tussal selyemtekercsre és összefűzött bambuszlapocskák sorozatára.

Kínában mintegy 600 évvel korábban nyomtattak könyvet, mint ahogyan Gutenberg feltalálta a szedést, s a papír – mint az írás ideális hordozója – is kínai találmány. A kínai táblanyomtatás legkorábbi keltezett emlékei az időszámításunk szerinti 868-ból valók.

A Kínai Nemzeti Könyvtár kincseiből válogatott eredeti anyagot kődomborművek levonatai – úgynevezett pacskolatok -, hagyományos térképek és néhány kézirat, kalligráfia egészíti ki.

A kiállításon láthatunk majd buddhista szentszöveg-tekercset a 13. század végéről, leporelló alakú nyomtatványt és sokféle könyvet a 14-19. századból, köztük olyan klasszikus irodalmi alkotásokat, amelyeket magyar műfordításban már ismerhetnek az érdeklődők. Megcsodálhatunk szépséges könyvborítókat, finomrajzú, fametszetes illusztrációkat és festészeti tankönyvek míves, több táblával nyomott, színes lapjait.

A Magyar Posta bélyegeket bocsát ki

A tíz bambusz csarnoka című tárlathoz kapcsolódva a Magyar és a Kínai Posta közös kiadású bélyegeket bocsát forgalomba. Az azonos témájú, s közel azonos grafikai megoldású 2-2 bélyegcímletből álló sorozaton a Képes Krónika, és a Csou szertartások elnevezésű könyv oldalai láthatók.

A Képes Krónika az Anjou-kori Magyarország udvari és lovagi kultúrájának legjelentősebb történeti és könyvfestészeti emléke, amely a magyarok történetét a hunok pannóniai megjelenésétől kezdődően dolgozza fel az 1333. évi havasalföldi hadjáratig.

A Csou szertartások könyve egyike a konfucianizmus klasszikusainak. (Kung Fu-ce az időszámításunk előtti IV. században élt kínai filozófus, az ő tanításaira épülő világszemléletet jelent a konfucianizmus.) A Csou-szertartások könyvének szövegezését és illusztrációit tekintve táblanyomtatású, a XII. században készült. Egyetlen példány maradt fenn belőle.