Árpád-kori templom és falu maradványaira bukkantak Békés megyében
Árpád-kori templom maradványainak feltárása zajlik Kaszaper térségében - tájékoztatta az MTI-t a Békés megyei község polgármestere.
A településtől keletre, mintegy négy kilométerre, az úgynevezett Zsibrik-dombon folynak az ásatások, ahol eddig egy Árpád-kori templom maradványit találták meg a régészek, de a templom mellett feltártak egy szintén korabeli falu maradványait is – mondta Csürhés István.
Valaha a Hunyadiak birtokában volt a falu
A mai Kaszaper elődjét az 1241-es tatárjárásig Peregként említik a források, majd utóbb a Kasza-családhoz, végül pedig a Hunyadiak birtokába került a község, s ebben az időben még mezővárosi rangot is kapott. Kasza-Pereg végleges pusztulását a történészek 1596-ra teszik, amikor a törökök elfoglalták a közeli erődítményt, a gyulai várat.
A terület csak 1940-ben szerveződött ismét önálló községgé, Kaszaper néven. Az Árpád-kori templom, valamint a környező község maradványainak feltárására Kaszaper 2 millió forintot kapott a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácstól, amely forrást további 800 ezer forint önerővel egészítette ki a helyi önkormányzat – ismertette a polgármester.
Kaszaper idegenforgalmi álmai
A közel hat hektáros szántóterület egy magánszemély tulajdonában van, de bízik abban, hogy földcserével hamarosan az önkormányzat birtokába kerül az ásatási terület. Kaszaper vezetése ugyanis azt tervezi, hogy még az ősz folyamán három-négy sor téglával megerősítik a templom alapját, így az a turisták számára is bemutathatóvá válik.
A távolabbi elképzelésekről szólva a polgármester megemlítette: az egykori falu feltárását követően skanzent hoznának létre a területen, hogy bemutassák, hogyan éltek a Kaszaperiek ősei. A polgármester szerint az így kialakított kulturális parkba őshonos fákat is telepítenének, valamint a fennmaradó mintegy három hektáron, szintén őshonos állatfajtákat, racka juhokat, szürke marhákat és bivalyokat legeltetnének.
A tervek között szerepel egy korhű csárda megépítése is, mert a hagyomány szerint Rózsa Sándor, a híres betyár útban Arad felé, egyszer megfordult a környéken. „Az így kiépítet kulturális parkhoz a községből út- és kerékpárút épülne, amelyek segítségével fellendülne a térség idegenforgalma” – tette hozzá Csürhés István.