National Geographic Magyarország

Portugália pénzügyi okokra hivatkozva kedden bezárta hongkongi (Xianggang) főkonzulátusát, és ezzel csaknem ötszáz év elteltével hivatalosan megszűnt az ibériai ország jelenléte az azóta a Kínai Népköztársaság fennhatósága alá került különleges közigazgatási területen - közölték diplomáciai források.

A portugálok a nyugati világ első képviselői voltak, akik arra a területre léptek, amely később Hongkong néven vált ismertté: 1513-ban Jorge Alvares portugál hajós szállt ki legénységével a hongkongi félszigettől nyugatra, s azt a helyet Tamaónak (ma: Tuen Mun) nevezték el.

Néhány évtizeddel később, 1582-ben portugál jezsuiták voltak az első európaiak, akik le is telepedtek Hongkongban. A portugálok végül is a Gyöngy-folyó deltavidékének a Hongkonggal szemközti partvidékén lévő Makaóban (portugálul: Macau, kínaiul: Aomen) építették fel kolóniájukat. Hongkong 1841-ben a britek kezére került, a portugálok ennek ellenére továbbra is erős befolyással bírtak a brit koronagyarmaton, és a XIX. században ők alkották a városállam bankalkalmazottainak a derékhadát.

Ma már azonban a 7 milliós Hongkongban csak alig több mint 500 portugál származású személy él. A „portugálok” száma azonban elérheti a 8 ezret, ha hozzáadjuk az úgynevezett „újportugálokat”, azokat a helybelieket, akiket nemrégiben portugállá honosítottak. Ha pedig hozzájuk soroljuk a kettős útlevéllel rendelkezőket – főként hongkongiakat vagy más kínaiakat -, akik eredeti útlevelük mellé portugál úti okmányt is kaptak, akkor számuk eléri a 39 ezret – mondta az AFP francia hírügynökségnek Joao Paulo Matos Sequiera távozó főkonzul.

A portugál külképviselet 106 esztendei működés után zárta be kapuit, s ezzel az ibériai ország beszüntette diplomáciai tevékenységét Hongkongban. A főkonzulátus volt vezetője hazája pekingi nagykövetségének tanácsosaként folytatja pályafutását.