Romániában több zsidó menekült meg, mint Magyarországon a II. világháborúban

Az erdélyi származású ismert holokausztkutatóról, a New York-i Holokauszt Múzeum egyik alapítójáról a Duna televízió stábja filmet forgat. Ebben elsősorban Braham gyermek- és ifjúkorának romániai helyszíneit mutatja be. Braham kedden a stábbal együtt szülővárosába, Désre látogatott.

Erdély után egy észak-magyarországi településen folytatódik a forgatás, ott, ahol 1944-ben magyar parasztok bujtatták az akkor huszonkét éves erdélyi zsidó fiatalembert. Európai útját Braham Berlinben zárja, ahol előadást tart Mentési akciók – mítosz vagy realitás? címmel. Az előadás során a zsidómentő akciók hitelességével kapcsolatos kérdéseket boncolgatja.

1944. március 19-május 15.: naponta 12 ezer zsidót deportáltak hazánkból

Bár 1944. március 19-ig már mintegy hatvanezer munkaszolgálatos vesztette életét, addig az időpontig úgy tűnt, hogy a magyar zsidók zöme túléli a világégést, ellentétben a német, a lengyel, a cseh és a litván zsidósággal – mondta a történész kolozsvári előadásán, aki szerint a magyarországi holokauszt egy német katonai döntésnek, nevezetesen Magyarország megszállásának a következménye volt. A szovjet előrenyomulás miatti időhiány az addig tapasztalt legdrasztikusabb deportálási és kiirtási folyamatot eredményezte, naponta 12 ezer személyt szállítottak a haláltáborok felé – idézte fel a történteket Braham.

Az amerikai holokausztkutató elmondta: ebben a pokoli ritmusban 1944. május 15. (a deportálások kezdete) és július 9. között (amikor Horthy Miklós kormányzó elrendelte a szállítmányok leállítását) 447 ezer zsidót hurcoltak el.

Braham különös sorsfordulatnak tartja, hogy Romániában, ahol az antiszemitizmus hagyományosan a nemzeti ethosz része volt, több zsidó menekült meg, mint Magyarországon, ahol a zsidók magyarnak tartották magukat.