Fellendülést hozhat a magyar vadásztársaságoknak az uniós tagság

„Az érvényben lévő vadászjegyekkel kapcsolatban nem lesz változás, mert azokat továbbra is a vadászati kamaránál kell igényelni, a vizsgáztatás pedig eddig sem volt egységes Európában” – mondta az MTI-nek Csányi Sándor, a Gödöllői Agrártudomány Egyetem professzora.

„Abban az esetben, ha külföldi állampolgár letelepedési engedélyt kér és folytatni kívánja a vadászatot, magyar vadászvizsgát is kell tennie” – tette hozzá a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője.

Tilos a lábfogó csapda

Az Európai Unióban – az európai természetvédelmi jogszabályok szerint -, tilos a lábfogó csapdák alkalmazása, de ilyen szerkezeteket már több éve nem használnak magyar területen” – mondta az MTI-nek az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke.

A meglőtt vadak húsát és elbírált trófeáit a külföldi bérvadász könnyebben tudja kivinni az országból, mivel áfás számlát kap róla, vadászati szolgáltatásként elszámolva – tette hozzá Pechtol János.

Az ügyvezető elnök tájékoztatása szerint a fegyverbehozatal szempontjából annyiban lesz változás, hogy eddig a bejövetelnél fegyver-behozatali engedélyt kellet kérni, de a csatlakozást követően az EU tagállamaiban egységes fegyverútlevél lép majd életbe. „A trófeák elbírálási rendszerében nem lesz változás, mert eddig is egységes rendszer szerint minősítették azokat” – jelentette ki az ügyvezető elnök.

A csatlakozást követően a tagállamoknak hangsúlyt kell fektetni az európai népörökséget képező madárvilág, mint természeti erőforrás megőrzésére, az állatok élőhelyeinek védelmére, függetlenül a vadászható és nem vadászható állatfajokra – közölte Pechtol János.

Romániában lehet fürjre is vadászni

Hozzátette: az EU a vadgazdálkodásban nagy lehetőséget ad a nemzeti sajátosságok érvényesítésére, így azok a fajok, amelyek csak más országokban vadászhatók, továbbra is védettek maradhatnak Magyarország területén.

A védett madarakra vadászó külföldiekkel kapcsolatban az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke kijelentette: mindezeket úgy lehet megszűrni, hogy egyeztetni kell a környező országok védett madarainak listáját. Ha tranzit áruként viszik át magyar területen, azt megtehessék, de Magyarországon nem lőhetik ki azokat. Példaként említette, hogy Romániában lehet fürjre vadászni, míg Magyarországon tilos.

Magyarországon a vadászati jog földtulajdonhoz kötött és minimum 300 hektár területen folytatható, így gyakorlatilag több tulajdonos dönt a vadásztársaságoknak való bérbe adásról. „A földtulajdonosok státusát kell meghatározni a csatlakozást követően, mert a vadászati jog bérleti díjával, valamint annak adózásával kapcsolatban nem minden kérdés rendezett” – mondta Pechtol János.

Magyarország területén összesen 1160 vadászterület alakult, és a hatályos jogszabályok szerint nem magyar állampolgár alanyi jogon nem vadászhat Magyarországon – mondta az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke.

50 ezer belföldi, fele ennyi külföldi vadász egy évben hazánkban

A csatlakozást követően megnőhet a vadásztársaságok bevétele, ami tavaly mintegy 10 százalékkal, 12 milliárd forintra nőtt, és ennek 55-60 százaléka bérvadászatból, 20-25 százaléka vadhús-, 10 százaléka élővad- értékesítésből, a fennmaradó hányad pedig szolgáltatásból származik.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke azt is elmondta, hogy az 50 ezer belföldi vadász mellett évente 22-23 ezer vendégvadász fordul meg a 9 millió hektáros magyarországi vadászterületen, s ők lövik ki trófeás vadak 70-80, valamint az apróvadak 60-70 százalékát.

Növelni kellene az apróvadállományt

A nagyvadak közül őzből 280 ezer, gímszarvasból 75 ezer, vaddisznóból 70 ezer, dámszarvasból 20 ezer, muflonból 10 ezer egyed él az országban. Az apróvadakat tekintve mezei nyúlból félmilliós, fácánból pedig 600-650 ezres a populáció.

Az apróvadállomány növelése érdekében Pechtol János egy olyan hosszú távú agrárkormányzati stratégiát képzel el, amely 5-10 év alatt mesterséges tenyésztéssel, élőhely-javítással, és a ragadozók kilövésével oldaná meg a feladatot uniós pénzek segítségével.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnökének tájékoztatása szerint a magyar vadászoknak külföldön történő vadászatában nem lesz változás, mert az uniós országokban szabadon mozoghatnak.