„Zágráb még száz évig a Balkánon marad”
Horvátország kiterjesztette halászati joghatóságát az Adria felére, amivel magára haragíthatja a szomszédos Olaszországot és Szlovéniát, és nehezítheti az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozási törekvését.
A horvát parlament 70:44 arányban szavazta meg a halászati és környezetvédelmi övezet létesítését az Adriai-tenger keleti felén. Az intézkedés egy év múlva lép hatályba.
A volt jugoszláv köztársaság, amelynek közös tengeri határa van a soros EU-elnök Itáliával, jelenleg csak az, Adria mintegy egyharmadára kiterjedő területi vizeket ellenőrzi, és nagyvonalú halászati szabályokat alkalmaz szomszédaival szemben. Ivica Racan miniszterelnök, akinek kabinetje csütörtök este hagyta jóvá az intézkedést, megjegyezte, hogy a zóna lehetővé teszi a halgazdálkodás javítását a területi vizeken túl.
Ivan Simonovic külügyminiszter-helyettes rámutatott, hogy a fenntarthatatlan halászat miatt jelenleg csak harmadannyi hal úszkál az Adriában, mint ötven évvel ezelőtt.
Az EU nem nézi jó szemmel az egyoldalú lépést
EU-tisztségviselők azt ajánlották Zágrábnak, hogy halassza el a döntést a november 25-26-án Velencében esedékes földközi-tengeri halászati konferenciáig. Franz Fischler európai agrárbiztos elismerte, hogy Horvátországnak joga van a zóna érvényesítésére, de az egyoldalú lépésektől való tartózkodásra intette.
Horvátország februárban folyamodott EU-tagságért, és abban reménykedik, hogy a jövő évben megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Olaszország ezen a héten tudatta az Európai Bizottsággal, hogy aggodalommal szemléli a horvát terveket, és elejtette a célzást: esetleg lassítja Zágráb EU-társulásának ratifikálását. Szlovénia, amely jövőre EU-taggá válik, szintén kifogásolta a tervet.
„Zágráb továbbra is a Balkán része marad”
A horvát választópolgároknak többé nincsenek illúzióik, most már tudják, hogy Zágráb még 100 évig a Balkánon marad – írta vasárnapi kommentárjában a Vecernji list című zágrábi újság, miután a horvát parlament elfogadta a horvát tengeri joghatóság kiterjesztésére, a halászati és környezetvédelmi övezet kinyilvánítására tett kormányindítványt.
A legnagyobb példányszámú horvát napilap szerint szégyenteljes, tragikomikus baklövés volt, ahogyan a honatyák ellenszenves, rút arcukat mutatták a nemzetgyűlésben. A horvát hatalom bizonyos gyanús belpolitikai szándékok érdekében előbb a tábornokokkal kontárkodott, akik „hősiesen” elszigeteltségbe vitték a nemzetet, csak hogy ne kelljen törvényszék előtt védeniük ártatlanságukat. Most meg a tengeri joghatóság kiterjesztésével húzott ujjat Brüsszellel, annak dacára, hogy onnét kifejezetten ajánlották, ne tegye ezt a Földközi-tengerről szóló november végi velencei értekezlet előtt – írta a Vecernji list.
Brüsszel mellőzésével Zágráb egyrészt becsukta maga előtt a kaput az Európai Unióba vezető úton, másrészt semmi haszna sem lesz belőle. Mivel nincs kellő méretű halászflottája, a tengerjogi konvenció értelmében ezentúl is másoknak kell átengednie a megengedett halmennyiség lehalászását az Adrián. A „Nyugat Balkán” részeként pedig nem juthat pénzhez a halászflotta és a parti őrség megerősítésére – írta a napilap.