Milyen terítékek diszítették az Andrássyak asztalát?

A tárlaton – a vitrinben elhelyezett evőeszközök mellett – két díszesen megterített asztal idézi a főúri életmódot. Valódi különlegességnek számít a „vadász-asztal”, amelyen a teríték minden eleme a vadászattal kapcsolatos: a tányérokat, csészéket, poharakat vadász-jelenetek díszítik, az evőeszközök nyele őzbak agancsból készült.

Születésnapi teríték az 1880-as évekből

A másik „pompásan” megterített asztal egy, az 1880-as években ünnepelt születésnap hangulatát idézi: az egyik Andrássy grófkisasszony 20. születésnapjára adott nagy családi ebédnél használták a finom herendi porcelánból és csiszolt üvegpoharakból álló terítéket.

A kiállításon XVII-XIX. századi konyhai felszerelések, ón- és üvegedények, vezető európai porcelánmanufaktúrák finomművű csészéi, táljai is megtekinthetők. A betléri múzeum gyűjteményét bemutató kiállításhoz készített katalógus szerint a tárlat nem csupán a különböző jeles alkalmakból egybegyűlt főúri társaság ízléséről, életmódjáról mesél, hanem az étkezési kultúra több évszázados változásairól is, amely egyben tükrözi az adott korok szellemiségét.

Étkészlet az asztalon – a gazdaságot illusztrálandó

Az előkelő családok saját korukban – gazdagságukat bemutatandó – a kastély központi helyén a vendégeknek közszemlére tették az általuk használt ezüst étkészleteket, evőeszközöket, porcelán csészéket is. A terített asztalokat gyakran díszítették különböző ezüstből vagy később porcelánból, üvegből készült figurákkal, vázákkal.

A kiállításon látható még 1685-ben, Németországban készült feliratos fedeles kanna, vagy a XVIII. században Magyarországon készült, kétfejű sassal díszített fedeles kanna, fajansz étkészlet, 1754-es habán korsó, több meisseni és bécsi porcelánfigura, kassai keménycserép tálalókészlet, gazdagon díszített delfti (hollandiai) körtéstál, csipkedíszes keménycserép tál.

A tárlókban helyet kapott Andrássy Géza gróf alakjával díszített tányér, dinnyealakú fedeles szószos tálka, hagymamintás teás- és kávéskészlet, áttört és festett herendi kosárka és tányér, aranyozott kobaltüveg váza, díszes bécsi ezüst evőeszköz, Andrássy Manó gróf monogramjával díszített pohár és egy mechanikus töltőállvány is. A betléri múzeum gyűjteménye az idén már látható volt Magyarországon, az egri Dobó István Vármúzeumban.

Az Andrássyak Szent Istvánig vezetik vissza a családfájukat

Az Andrássy család története Szent István koráig vezethető vissza, melynek férfitagjai 1514-ig katonáskodó köznemesek voltak. II. Andrássy Mátyás 1642-ben III. Ferdinándtól egy nagykiterjedésű adománybirtok részeként megszerezte Krasznahorkát és Betlért, melyhez még főnemesi rangot, bárói címet is kapott.

A XVIII. század a család további, rangbéli emelkedését hozta, mivel Mária Terézia 1779-ben grófi címet adományozott számukra. Az Andrássyak a XIX. századi Magyarország leggazdagabb ipari mágnásai közé tartoztak. A felvilágosult, haladó szellemű arisztokráciához tartoztak, akik a reformkori országgyűléseken a korszerű eszmék szószólói voltak.