Krúdy évforduló – középpontban a lassú élet kultusza

A januárig tartó eseménysorozat legtöbb programjának Nyíregyháza, az író szülőhelye, és „választott városa”, Budapest ad otthont. Emellett Siófok, Balatonfüred, Veszprém, Várpalota és az író dédszüleinek faluja, a felvidéki Szécsénykovácsi lesz a programok helyszíne.

Az események sorában irodalmi és nyelvészeti konferenciák, vetélkedők, prózamondó versenyek és gasztronómiai programok egyaránt szerepelnek. Nyíregyházán október 17-én országos prózamondó verseny lesz, majd Krúdy Gyula emlékére tart vándorgyűlést a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Az esemény keretében mutatják be Katona Béla: Az élő Krúdy című tanulmánykötetét.

Ugyanaznap este az író Szindbád című darabját játsszák a Móricz Zsigmond Színház kamaraszínházában, a Krúdy-színpadon, Horváth Csaba rendezésében. Október 18-án megkoszorúzzák az emléktáblát Krúdy Gyula szülőházánál, kiállítás nyílik Krúdy és kora címmel a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, majd ünnepi megemlékezés keretében felavatják Varga Imre szobrászművész Krúdy-emlékművét a Bessenyei téren.

A magyar tanár gondja: Tanítható-e Krúdy?

A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum október 19-én Krúdy-emléksétára várja az érdeklődőket „Szindbád utazásai” címmel, november 5-én pedig bemutatja az évforduló alkalmából megjelent köteteket.

Ezek között szerepel Bölcsics Márta és Csordás Lajos „Budapesti Krúdy-kalauz” című munkája, Fráter Zoltán „Krúdy Gyula” és „Krúdy világa” című könyve, valamint Kelecsényi László „Krúdy Gyula kézjegyei” című kötete. Ugyancsak a PIM-ben, november 27-én tudományos emlékülést tartanak, december 3-án „Tanítható-e Krúdy?” címmel a Magyartanárok Egyesületével közösen vitaestet rendeznek.

A Vígszínház 2004 januárjában mutatja be A vörös postakocsi című darabot Tordy Géza rendezésében. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár óbudai könyvtára felveszi Krúdy Gyula nevét és emléktáblát avat október 20-án. Ezt követően tartják az író munkásságáról szóló könyvtári irodalmi játék eredményhirdetését, majd a Szentlélek térről a Kéhli vendéglőhöz áthelyezett Krúdy-szobor felavatását.

Dédszülei felvidéki falujában is koszorúznak

Balatonfüreden október 17-én koszorúzást tartanak Krúdy Gyula emléktáblájánál, majd Irodalom és gasztronómia címmel rendeznek estet. Siófokon október 16-tól Krúdy-napokat rendeznek, amelynek keretében kiállítás nyílik az író nevét viselő szakközépiskola tanulóinak alkotásaiból, megrendezik a Krúdy Gyula Országos Prózamondó Versenyt.

Várpalotán október 20-án bemutatják a Krúdy-kiskönyvtár új kötetét, Veszprémben pedig október 30-án emlékülést tartanak. A szlovákiai Szécsénykovácsiban október 26-án koszorúzást rendeznek a dédszülők sírjánál, emellett emlékülést tartanak és Krúdy-illusztrációkból nyílik kiállítás.

A lassú élet kultusza

Krúdy Gyula 1878. október 21-én Nyíregyházán született. Első novellája 15 éves korában látott napvilágot. Ettől kezdve írásait rendszeresen közölték különböző napilapok és folyóiratok. Még nem volt 20 éves, amikor első novelláskötete megjelent.

Szindbád-sorozatával, főként annak első kötetével, A vörös postakocsival óriási közönségsikert aratott. Írásai alapján készült a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, a Huszárik Zoltán által rendezett Szindbád. Az 1933. május 12-én Budapesten elhunyt Krúdy Gyula több mint 60 regényt, mintegy háromezer elbeszélést, több száz ifjúsági elbeszélést, 7 színdarabot és több ezer cikket írt.

A huszadik századi magyar próza egyik megújítója a legegyszerűbb, ősi elemekből és érzelmekből építkező író – olvasható az évfordulós eseményeket felsorakoztató programfüzetben. Fráter Zoltán irodalomtörténész előszavában kiemeli, hogy Krúdy Gyula az emberi élet alapkérdéseit feszegeti: a születés, a szerelem, a halál költője. „Híveit lebilincseli a soraiból áradó szecessziós álomvilág ködös-komótos hangulata. A lassú élet kultusza” – írta.