Az ötvösök újra vizsgálnák a Szent Koronát
Teljesen új megvilágításba helyezte a Szent Koronával foglalkozó kutatást annak húsz évvel ezelőtti aranyműves vizsgálata - mondta Woth Imre, a Koronaőrök Egyesületének elnöke egy tudományos konferencián szombaton Budapesten.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Koronaőrök Egyesülete által szervezett tanácskozást a korona visszatérésének 25. és vizsgálatának 20. évfordulója tiszteletére rendezték.
Lantos Béla ötvösmester, az 1983-ban a koronát megvizsgáló ötvöscsoport egyik tagja elmondta: mindössze kétszer nyolc órát kaptak a vizsgálatra, amelyet több hónapos, reprodukciók alapján való kutatás előzött meg. A vizsgálat során megállapították, hogy a Szent Korona – abroncsát és keresztpántját tekintve – egységes alkotás, ami megdöntötte a korábbi “dogmatikus” elképzeléseket.
Rájöttek továbbá, hogy az apostolokat ábrázoló zománcképek száma eredetileg is csak nyolc volt, nem pedig tizenkettőt csonkítottak meg, mint azt korábban gondolták; illetve hogy a korona tetején lévő kereszt eredetileg egyenes volt.
Elmondta azt is: az újbóli vizsgálat azért volna időszerű, mert az azóta kifejlesztett modern technológiák még aprólékosabb kutatásra, további felfedezésekre adnának lehetőséget. A konferenciát ezért a Szent Korona ötvöstechnikai vizsgálatának engedélyezését célzó nyilatkozat aláírásával zárták.
Megtalálhatták Európa legősibb ólomüvegét
A szakértők szerint a II. Henrik király korából származó ablakok lehetnek Anglia, és talán Európa legkorábbi ólomüvegei.
Kolostor egy negyven méter magas mészkősziklában
Az bulgáriai Aladzsa kolostor első ránézésre csupán egy negyven méter magas mészkő.
Ikrekkel terhes bronzkori nő sírjára bukkantak Szigetszentmiklósnál
Úgy tűnik, az elhunyt közössége megbecsült és tehetős tagja volt.
Előkerült egy kép az utolsó babilóniai királyról
Nabú-naid fiának neve a Bibliából is ismerős lehet.
Miről árulkodnak az ősi tűznyomok?
Úgy tűnik, az egyes populációk között már 400 ezer éve áramlott a tudás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
