Időutazás 1984-be a Terror Házával

„Még 20 év sem telt el a George Orwell megálmodta és rémisztően megfestett 1984-es esztendő óta, mégis, mintha valami távoli, homályba veszett korszakról esne szó” – mondta Schmidt Mária. „1984 volt az utolsó esztendő azon évek sorában, amelyek 1956 után reménytelenül egymásba kapaszkodtak, s amikor a pártvezetők úgy vélték, hogy a barátságok megbonthatatlanok, az ellenfelek ádázak, az egység örök” – fogalmazott Schmidt Mária..

Kádár a fokozódó nemzetközi helyzetről beszélt

„Magyarország ugyan a legvidámabb barakk, ahol Tatabányán sztráda áruház épül, Budapesten pedig Skála Metró, a legvidámabb barakk, ahol hazai gyártású farmernadrágot lehet kapni, és ahová a baráti országok tehetősebb alattvalói szívesen elbarangolnak, főként a Balatonra, hogy gulyást egyenek, és magyar borokkal feledtessék afölötti bánatukat, hogy esélyük sincs elutazni a vasfüggönyön túlra” – utalt köszöntőjében Schmidt Mária.

„De ez volt a maximum, a hatalom pontosan kijelölte a határokat” – fogalmazott a történész az 1984-es magyarországi és világeseményeket felidézve. Mi magyarok a 80-as évek közepén a „kék” világútlevéllel átruccanhattunk Bécsbe, vagy akár messzebbre is, de a határon „gyomorgörcsöt kaptunk a motozástól”, a kiszabott valutakeretből pedig jó ha néhány kávéra, vagy apróságra jutott.

A történéseket felidézve kitért arra, hogy Kádár János 1984-ben beszédeiben említetést tett ugyan a „fokozódó nemzetközi helyzetről” – arról, hogy a NATO középhatótávolságú rakétákat telepített az NSZK-ba és Olaszországba, valamint arról, hogy „mi kommunisták a jó szándéktól vezérelve többet osztottunk szét az emberek között mint amit megtermeltünk, de takarékoskodással megoldjuk a nehézséget”.

A kétarcú 1984

Schmidt Mária szavai szerint furcsa volt az 1984-es év, „két arca van”. Ekkor jelentek meg magyarul – persze szamizdat kiadásban – Hruscsov titkos beszédei, és George Orwell Állatfarmja, ebben az évben tartóztatták le Csehszlovákiában Duray Miklóst, ölték meg Lengyelországban Jerzy Popiuleszko atyát. Magyarországra látogatott Helmut Kohl kancellár és Margaret Thatcher brit miniszterelnök, és ebben az évben részesül a lehető legnagyobb kitüntetésben Kádár János, aki a Kreml Lenin érdemrendjét kapta meg – sorolta a főigazgató.

Megjegyezte: a kiállítás célja nem egyfajta hamis nosztalgiázás, vagy egyszerű merengés a mulandóságról, hanem Orwell szelleméhez méltóan felkiáltó jel arról, hogy a totális hatalom birtokosai bármennyire is megtörhetetlennek tekintik hatalmukat, a „történelem süllyesztőjében” találhatják magukat.

A Terror Háza időszaki tárlatán szerepelnek többi között 1984-es folyóiratokból, szakszervezeti lapokból vett idézeteket, Kádár János az évben mondott beszédeinek részletei, az egykori MSZMP PB-tagok, valamint az akkori kormány tagjainak fotói.

1984-et hivatott felidézni egy dobos tortát mintázó alapra épített, Magyarországot formázó makett, amelyet kolbászkerítés, s azon elhelyezett műanyag rendőrfigurák vesznek körbe.