Negyed évszázada pápa Karol Wojtyla

Pápává választásának negyedszázados jubileumát ünnepli csütörtökön II. János Pál, aki délelőtt posztszinódusi pápai buzdítást írt alá a püspökök szerepéről, majd 18 órakor – csaknem órára pontosan negyedszázaddal ezelőtt történt megválasztásának évfordulóján – ünnepélyes hálaadó szentmisét mutat be a Szent Péter téren.

A jubileumi programok már szeptemberben megkezdődtek, s a pápa már a szerdai általános kihallgatásán is fogadta a köszöntéseket, a Rómába összesereglett bíborosok pedig konferenciára ültek össze. Az igazi vatikáni nagyhét csütörtökön veszi kezdetét és egészen 22-ig, a pápa hivatalba lépésének 25. évfordulójáig tart (a csütörtök egyébként hivatalos ünnepnap Vatikánvárosban).

Az ünnepségsorozat első hivatalos eseményeként II. János Pál ünnepélyes keretek között, a bíborosok és a Római Kúria vezetőinek jelenlétében írta alá és hirdette ki a 2001-es szinódus nyomán a “Pastores gregis” (A nyáj pásztorai) apostoli buzdítást a püspökök szerepéről. Az egyházi dokumentum egy-egy másolatát jelképesen az öt kontinens hívőinek is átadta az egyházfő: II. János Pál személyesen nyújtotta át az apostoli buzdítást egy dán, egy uruguayi, egy pápua új-guineai, egy japán és egy tanzániai egyházi vezetőnek.

A megemlékezések csúcspontja Teréz anya boldoggá avatása lesz

A megemlékezések és szentmisék programjából kiemelkedik kalkuttai Teréz anya, Nobel-békedíjas szerzetesnővér boldoggá avatása. Október 19-én, a Szent Péter téren ünnepélyes szentmise keretében II. János Pál pápa az oltár dicsőségére emeli Teréz anyát. (A missziós vasárnapon az előzetes becslések szerint 400 ezer zarándok vesz részt.) A katolikus egyház történetében a hat éve, 87 évesen elhunyt, macedóniai albán származású Teréz anyát avatják boldoggá a legrövidebb idő alatt.

A pápai jubileumi nagyhét eseményeit az október 21-re összehívott konzisztórium zárja, amelynek keretében II. János Pál átadja a bíborosi hatalom jelképeit az erre a magas egyházi méltóságra emelt személyeknek, köztük a legfiatalabbként Erdő Péter prímásnak, esztergom-budapesti érseknek. A nyilvános konzisztóriumot – bíborosi testület ülését – délelőtt tartják a Szent Péter téren, délután pedig az új kardinálisok hozzátartozói, barátai és hívei tehetnek tisztelgő látogatást. II. János Pál hivatalba lépésének 25. évfordulóján, október 22-én a Szent Péter téren a pápa ünnepélyes szentmisét mutat be az új bíborosokkal.

Külföldi sajtóvisszhangok

Idegen pápának nevezi a liberális müncheni Süddeutsche Zeitung a pápává választásának 25. évfordulóját ünneplő II. János Pált. A lap csütörtöki számában megjelent kommentár szerzője a minősítést azzal indokolja, hogy sokan nem ebből a világból valónak tartják, vagy szeretnék látni az egykori krakkói főpapot, aki a tiltakozást testesítheti meg abban a világban, amely már csak egyetlen szuperhatalmat ismer, egyebekben pedig a pénz uralmát. II. János Pálban az emberiség posztmodern atomizálódásának megszemélyesült alternatíváját szeretnék látni, egy olyan túlságosan is magabiztos világ ellenpólusát, amelyben határ és mérték elmosódik.

Az idegen pápával szembeni tisztelet rávilágít II. János Pál világtörténelmi érdemére is – fejtegette a német napilap kommentárjának szerzője. II. János Pál az erkölcs globális szereplője lett egy olyan globalizálódással szemben, amelyben az erősebb joga számít. II. János Pált megelőzően a pápai diplomaták a Vatikánt elsősorban olyan államnak tekintették, amelynek a kompromisszumokat kell keresnie más országokkal, beleértve a kommunistákat is. Wojtyla számára azonban az egyház – függetlenül attól, hogy mit kíván a diplomácia – az ember természetében rögzült isteni rend őrzője, amely megakadályozza, hogy ideológiák és gazdasági rendszerek maga alá gyűrjék az embert. A lengyel kommunisták egyik legnagyobb tévedése volt, hogy ezt az egyházi ellenállást nem politikainak, s ezzel együtt veszélytelennek ítélték meg.

A pápa azonban 1989 után a Nyugattal szemben is képviselte a gondolatot: az embert védeni kell a hatalmas világi renddel szemben, a fogyasztás imádásával, a kutatás megváltást ígérő fantáziálásával, a hatalom istenítésével szemben – írta a német lap.

”Olaszország karjaiba zárja II. János Pál pápát”

Olaszország karjaiba zárja II. János Pál pápát – írta csütörtöki vezércikkében a Corriere della Sera című olasz lap, Karol Wojtyla pápává választásának negyedszázados jubileuma kapcsán.

A milánói napilap idézett Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő üdvözlő tv-beszédéből, kiemelve, hogy a pápa társadalmi és nemzetközi ügyekben is történelmi küldetést teljesített és teljesít, a béke és a kultúrák közötti párbeszéd, az egységes Európa elkötelezett híve. Ciampi az olaszok szeretetét és háláját fejezte ki annak az embernek, aki negyedszázada él köztük – noha nem itt született -, s folyamatosan arra készteti őket, hogy képességeik legjavát ajánlják fel Európának és a világnak.

A katolikus egyházfő még Lengyelországból arra serkentett: mindent meg kell tenni a kontinens egységéért, hogy az “mindkét tüdejével lélegezni tudjon”, s ez korábban és most is közelről érinti Itáliát. A pápa szüntelenül nemzeti megbékélésre intette az olaszokat, értetlenkedve fogadva az itáliai belviszályokat.

Negyedszázada itt élve Karol Wojtyla mint második hazáját zárta karjaiba Itáliát, s Ciampi államfő viszonozta ezt az ölelést az egyházfőt köszöntve – írta a Corriere della Sera.

Egy hihetetlennek tűnő bíborosi szavazás

Az Il Messaggero című lap arra utalt vissza, hogy 25 évvel ezelőtt – amikor a tömbökre osztott világ szinte a nukleáris pusztulás végórájához érkezett – a pápaválasztó bíborosok “forradalmat csináltak”, s az akkori döntés, amely ellentétes volt minden kúriabeli sémával, történelmet írt. Ma egészen más világban élne az emberiség a negyedszázaddal ezelőtti, hihetetlennek tűnő bíborosi szavazás nélkül – állapította meg az olasz lap.

“E pápa nélkül korunk történelmét nem lehet megérteni” – idézte Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök szavait az Il Messaggero, leszögezve: egyetlen nyugati pápának sem lett volna elegendő ereje megrendíteni a “falat”, ehhez a kommunizmust belülről kellett átélni.

Csak olyan pápa válhatott korunkban a világbéke élharcosává, aki valóban a saját bőrén tapasztalta meg a XX. század két szörnyű diktatúráját és a II. világháború kegyetlenségét – írta az Il Messaggero.

Kapcsolódó cikkeink:

Felbolydult a Vatikán
Újabb három egyházi személyiséget avatott szentté a páp
A fogadóirodák szerint a pápa és Havel elnök a legesélyesebb a Nobel-békedíjra
Pápa: a cölibátus nagyra becsült erény, szükség van rá
Utódlási harc a Vatikánban – Fekete lesz a következő pápa?
A Vatikán szerint az óvszer nem véd a HIV-vírussal szemben
Visszavonta liberális nézeteit egy skót érsek – vatikáni ráhatás?
Az anglikán egyház a homoszexuális előljárok felszenteléséről tanácskozik