Egy hír nyomában – konferencia az ötszáz éve született I. Ferdinándról

Először I. Ferdinánd Habsburg uralkodó kötötte össze Ausztriát Magyarországgal – kezdte egy történelmi tévedéssel beszédét Habsburg György, az uralkodó születésének 500. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Az MTI szerint Habsburg György azt is elmondta, hogy biztonságpolitikai szempontból jelenleg is fontos Magyarország számára, hogy egy nagyhatalmi szervezethez, az Európai Unióhoz csatlakozzon. (Mindehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy Habsburg György megfeledkezett az első Habsburgról, Albertről, aki 1437 és 1439 között uralkodott Magyarországon, vagyis az 1526 és 1564 között regnáló Ferdinánd előtt csaknem száz évvel.)

A Balassi Bálint Intézet és a Pécsi Tudományegyetem által szervezett kétnapos konferencián magyar, osztrák és cseh kutatók mutatják be I. Ferdinánd elsősorban magyarországi uralkodására vonatkozó új eredményeiket. A kutatók arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy I. Ferdinánd és bátyja, V. Károly – német-római császár – már a XVI. század elején egységes európai gondolatrendszerrel rendelkezett, területeik összekapcsolásának alapelve pedig rokon vonásokat mutat az Európai Unió szerkezetével – áll a program ismertetőjében. (V. Károlyról közismert egyébként, hogy valóban egységes Európát szeretett volna – mint német-római császár, természetesen az ő irányítása alatt -, erről egy proklamációt fel is olvasott pápának, amikor álruhában beszökött a Vatikánba, és ott a szobájában meglepett egyházfőnek felolvasta a nyilatkozatot, majd zavartan távozott, az őrök kíséretében – minderről szemléletes beszámolót írt a hatvanas években Nemeskürty István.)

I. Ferdinánd az osztrák tartományok és Németország helytartójaként 1522-ben vette feleségül II. Ulászló magyar, cseh király lányát, Jagelló Annát. 1526-ban a mohácsi csatában elesett sógora, II. Lajos utódaként cseh, majd magyar királlyá választották. Buda török elfoglalása, 1541 után, amikor csak Magyarország nyugati és északi részei maradtak fennhatósága alatt, megkezdte a magyarországi végvári rendszer kiépítését. Uralkodása során kiépítette a központosított kormányzat szerveit az osztrák tartományokban és Magyarországon is létrehozta ezek alapjait. (Mindehhez viszont annyit érdemes hozzátenni, hogy Ferdinánd többször is pusztító német zsoldoshadseregeket küldött Magyarországra, akik sorozatosan vereségeket szenvedtek az őt el nem ismerő magyaroktól vagy a törököktől. Ferdinánd képtelen volt megtartani országát, még a sokat emlegetett V. Károly, a bátyja is megrótta nemtörődömsége miatt, és azért, mert Magyarország területére csak a legritkább esetben lépett.)

A konferenciához kapcsolódóan a Balassi Bálint Intézet és a Bécsi Egyetem szombaton együttműködési megállapodást ír alá a Bécsi Egyetem finnugor tanszékén oktató magyar vendégprofesszor állásának közös finanszírozásáról – mondta el az MTI-nek az intézet főigazgatója. Újváry Gábor hozzátette: a vendégprofesszort eddig a bécsi egyetem alkalmazta, a jövőben működésének költségeit 50-50 százalékban közösen állja a Balassi Bálint Intézettel. Így a magyar félnek is több beleszólása lesz abba, ki töltse be a vendégprofesszori helyet, illetve hogy milyen tananyagot oktasson. Az állást még ebben a félévben nyílt pályázat útján hirdetik meg, és a következő félévtől töltheti be helyét az új professzor a bécsi egyetemen, ezután a professzorok évente, félévente váltják majd egymást – mondta Ujváry Gábor.