Boldoggá avatták Teréz anyát

A 83 éves, megrendült egészségű katolikus egyházfő – aki Parkinson-kórban szenved, s bélpanaszok, ízületi gyulladások is kínozzák az ellene több mint húsz éve végrehajtott merényletben szerzett sebei mellett – vasárnap is komoly artikulációs nehézségekkel küszködött, gyenge hangon olvasta fel az eléje tartott szöveget, kerekes karosszékéből méltatva Teréz anya szamaritánus érdemeit.

Most először történt meg, hogy az agg egyházfő még részleteket sem olvasott fel a homíliából – az ünnepi miséken szokásos szentírási szakasz csak súlyos okokból maradhat el -, és azt helyette Leonardi Sandri érsek és Ivan Dias bíboros olvasta fel. (Az utóbbi hetekben az egyházfő azért kivette a részét a felolvasásból, de – hogy ne fáradjon ki – általában csak az első és az utolsó szakaszt olvasta fel.)

II. János Pál szeptember 5-ét, az albán származású Teréz anya „mennybemenetelének napját” ajánlotta az új boldoggal kapcsolatos megemlékezések és ünnepségek napjának. A boldoggá avatást követően az egyházfő ereklyét vett át, és hindu asszonyoknak a pápa előtt lejtett tánca is az ünnepség része volt.

Teréz anya az 1319. boldog Karol Wojtyla pápasága alatt

Teréz anya boldoggá avatását követően – ennek kinyilvánítását több percig tartó taps fogadta a negyedmillió zarándok részéről, a zászlóerdőben több magyar lobogót is látni lehetett – a pápa fehér terepjáróra feltett trónjával körutat tett a Szent Péter téren összesereglett több százezernyi zarándok között. (A gépjárműre való felszállás-felszállítás pillanatait ugyanakkor nem mutatta az egyenes közvetítés, amelyet a vatikáni tv-csatorna szervezett.)

A katolikus egyház történetében a hat éve, 87 évesen elhunyt, macedóniai albán származású Teréz anyát avatták boldoggá a legrövidebb idő alatt. Korábban ehhez legalább negyedszázadra volt szükség az elhalálozást követően. II. János Pál azonban eltekintett az egyébként szokásos ötéves várakozási időtől: 2001 augusztusára elkészült egy 35 ezer oldalas jelentés Teréz anya életéről és munkásságáról, majd a Vatikán 2002 októberében elismerte a boldoggá avatáshoz szükséges feltételt. A pápa tavaly decemberben aláírta a rendeleteket, amelyek hősies erényeket és egy csodatettet tulajdonítanak a katolikus apácának, lezárva a boldoggá avatási eljárást.

Kételyek az apáca csodatettével kapcsolatban

A vasárnapi olasz lapok azonban emlékeztetnek arra is, hogy a csodatett kapcsán alapos kételyek merültek fel. A La Repubblica ünnepi összeállításában is külön anyagban tér ki arra, hogy Monica Bersa bengáli asszony „csodálatos kigyógyulása rákbetegségéből” valójában egy ciszta gyógyszeres kezelésének „eredménye” a hölgyet meggyógyító orvosok szerint. Az indiai klinika leleteire és zárójelentésére azonban senki sem volt kíváncsi a Vatikánból – írta vasárnapi számában az olasz napilap.

A egyházi eljárás idejét tekintve csak Szent Ferenc előzi meg, aki halála után alig két esztendővel lett a katolikus egyház szentje. A vasárnapi ceremóniával együtt immár 1319-re emelkedett a Karol Wojtyla pápaságának 25 esztendeje alatt boldoggá avatottak száma.

Albániában futóversennyel ünnepelték a boldoggá avatást

Albániában egyebek közt futóversennyel és szoboravatással, Indiában különmiséken és összejöveteleken ünnepelték vasárnap kalkuttai Teréz anya boldoggá avatását.

A muzulmán többségű Albániában a „nemzet becsületeként”, a hindu többségű Indiában pedig máris igazi szentként tisztelik a pápa által egyelőre csak boldoggá – és nem szentté – avatott, albán származású, Nobel-békedíjas rendalapító apácát, aki 1950-től 1997-ben bekövetkezett haláláig az indiai Kalkuttában folytatta emberbaráti tevékenységét.

Az AFP jelentése szerint Albániában számos rendezvénnyel ünnepelték az 1910. augusztusán 27-én Agnes Gonxha Bojaxhiuként született albán parasztlány boldoggá avatásának napját. Több mint kétezren, köztük sok gyermek és külföldi vett részt a tiranai „népek maratonján”, egy kereszt alakú pályán tartott futóversenyen, amely a Teréz anyáról elnevezett térről indult. A futókat egy reggel Rómából érkezett és II. János Pál pápa által megáldott albán diák vezette, kezében fáklyával.

Albán és külföldi alpinisták a szerzetesnővér boldoggá avatásával egy időben állították fel Teréz anya szobrát a Tiranától 220 kilométerre északkeletre emelkedő, 2751 méter magas Korabi-hegy csúcsán. Szerte a balkáni országban katolikus vallású albánok ezrei vettek részt Teréz anyának szentelt miséken, a tiranai katedrálisban pénteken este művészek adtak előadást.

Indiában más szentté avatásáért imádkoznak

Ezrek vettek részt ünnepi miséken és összejöveteleken szerte Indiánban is, ahol majdnem fél évszázadon át szolgálta az elesetteket a vasárnap boldoggá avatott apáca. Több indiai tv-csatorna élőben közvetítette a Vatikánból a beatifikációs ceremóniát.

Az AFP szerint egyebek közt Kalkuttában, Újdelhiben, Bangalórban, Bombayban és a dél-indiai Keralában miséztek és gyülekeztek Teréz anya tisztelői, a vatikáni szertartással egy időben. Az árvaházak és lepramenhelyek lakói, valamint indiai családok ezrei kísérték figyelemmel a ceremóniát az élő tévéközvetítésnek köszönhetően. Az AP szerint Újdelhi 51 templomában tartottak ünnepi misét és 51 ezer embernek szolgáltak fel egyszerű élelmet az ünnepi alkalomból.

Ez az öröm nagy napja nemcsak Rómában, hanem Kalkuttában is, ahol Teréz anya a szegényeket, a betegeket és a haldoklókat segítette – jelentette ki Joseph Maliyackal atya, a hajnali különmisét bemutatva a Teréz anya által alapított kalkuttai szerzetesrend egyszerű kápolnájában, ahová szívesen járt imádkozni a most boldoggá avatott apáca.

Maliyackal atya megköszönte II. János Pál pápának a boldoggá avatási eljárás felgyorsítását és elmondta, hogy most Teréz anya gyors szentté avatásáért imádkoznak. – Teréz anya azt kéri tőlünk, hogy folytassuk a békét és az emberiség javát szolgáló küldetését – mondta az indiai pap a kalkuttai szentmisén. Az 1997-ben Nobel-békedíjjal is elismert misszionáriusnővér csodálói közül sokan sírtak az örömtől a szertartáson – jelentette az AP.

Indiában csak a lakosság két százaléka keresztény

Teréz anya különböző felekezetű tisztelőinek százai vonultak el vasárnap az 1997. szeptember 5-én, 87 évesen elhunyt irgalmas nővér ez alkalomból virágokkal és gyertyákkal feldíszített fehérmárvány sírja előtt. Egyesek megcsókolták, mások homlokukkal megérintették az egy méter magas szarkofágot az AP beszámolója szerint. Az albán származású apáca bronzszobrát rózsafüzérek díszítették, a szobor lábaihoz százszorszépszirmokat szórtak.

Jóllehet a keresztények csak 2 százalékát teszik ki India milliárdos lakosságának, Gandhi földjén már hosszú ideje szentként tisztelik az elesettek gyámolítóját. Teréz anya példája indiai és külföldi önkéntesek ezreit készteti az utánzásra. Hat évvel az apáca halála után az általa alapított rend, a Szeretet Misszionáriusai, virágzik, a világ 133 országában több mint 700 intézménye működik – állapította meg az AFP.

A szentéletű apáca boldoggá avatásának egyes aspektusait ugyanakkor bírálatok is érték Indiában egyes személyiségek és szervezetek részéről. Az AFP szerint pénteken például a babonaság ellen küzdő ateista szervezet, a Tudomány és Racionalizmus Indiai Társasága tüntetett a „propaganda” ellen, amelyet a Teréz anyának tulajdonított „álcsoda” kapcsán folytat a katolikus egyház. E társaság szerint egy gyomorrákban szenvedő nő Teréz anyának tulajdonított „csodás” felgyógyulása valójában a gyógyszereknek és a kórházi kezelésnek köszönhető. Mindazonáltal e szervezet is elismeri, hogy a szegény érdekében folytatott tevékenysége miatt Teréz anya megérdemli, hogy szentként tiszteljék – írta a francia hírügynökség.