Erdő Péter lett a pápai konzisztórium legfiatalabb bíborosa

A katolikus egyházfő szeptember 28-án 31 új bíborost nevezett ki, de egynek a nevét nem közölte, hanem „in pectore” – szívébe zártan – „kreálta” (utóbbi csak nevének kihirdetése után élhet a bíborosi jogokkal). A bíboroskreáció, a „teremtés” kifejezés azt jelzi, hogy a pápa teljesen szabad a kardinálisok kinevezésében, akik a bíborosi testület, a konzisztórium előtt kihirdetett határozattal emelkednek erre az egyházi méltóságra.

135 főre bővült a pápaválasztó testület

A bíborosi testületben – amely a pápa tanácsadó, segítő testülete – a 80 évnél fiatalabbaknak van szavazati joguk, ami különösen akkor válik jelentőssé, ha az egyházfő halálával a konzisztórium konklávévá, pápaválasztó testületté alakul át. A keddi új kinevezésekkel 135-re emelkedik a pápaválasztói joggal rendelkező – s egyben választható – bíborosok száma, köztük legfiatalabbként ott van az 1952-ben született Erdő Péter, illetve a 76 éves Paskai László előző prímás. A múlt hét szerdája óta vesznek részt a jubileumi vatikáni programokon, s várhatóan csütörtökig maradnak Rómában.

Az új bíborosok között 26 szavazati joggal rendelkező van, s így a pápaválasztói testület létszáma – amely általában 120 fő körül mozog – 135 főre emelkedik, míg a bíborosi összlétszám 194 fő lesz (59 idős bíboros már nem vehet részt egy esetleges pápaválasztáson a Sixtus-kápolnában). A megrendült egészségű, 83 esztendős pápa – aki gyakorlatilag mozgásképtelen, nagy nehézségek árán artikulál, Parkinson-kórban szenved, s bélrendszeri és ízületi panaszok is kínozzák – így már egyértelműen az utódlás kérdésére gondolva nevezte ki az új bíborosokat, akik között elemzők szerint csak hét olyan van, aki kifejezetten a konzervatív doktrínák híve (a konzisztóriumban egyébként csak öt olyan kardinális maradt, akiket az előző pápák emeltek erre a méltóságra).

Már nem Európában él a legtöbb katolikus

A választójoggal rendelkező bíborosok legnagyobb „frakciója” az európai 62 fővel, s közülük 23 olasz. A konzisztórium 194 bíborosa 69 országot képvisel, köztük 101 európai, 29 latin-amerikai, 23 észak-amerikai, 18-18 ázsiai, illetve afrikai, továbbá öt óceániai. Az európai túlsúly így egyértelmű, de az egymilliárdnyira becsült katolikus hívek többsége már nem az öreg kontinensen él, így adott esetben a pápaválasztóknak erre a tényre is tekintettel kell lenniük.

Legutóbb 2001 februárjában volt bíborosavatás, akkor a katolikus egyház történetének legnagyobb konzisztóriumán II. János Pál pápa 44 egyházi személyiséget emelt a kardinálisok sorába. Az előző konzisztórium óta eltelt több mint két év során 20 bíboros hunyt el, és 16-an töltötték be 80. életévüket.

A bíborosi gyűrűket szerdán adja át a pápa

A keddi nyilvános konzisztórium keretében II. János Pál átadta az esküt tevő s az egyházfő elé térdeplő bíborosoknak a bíbor fejfedőt, amelynek színe azt jelképezi, hogy az egyházat az utolsó csepp vérükig védelmezik. Az avatási szertartás a hagyományok szerint, egyszerű igeliturgia keretében történik, amelynek lényege az az imádság, amellyel a pápa nevén szólítja a bíborosjelölteket, és ezzel bíborossá „kreálja” őket. Az új bíboros egyike mond köszöntő szavakat, majd homíliájában a pápa a bíborosi szolgálat lényegéről szól. A pápa minden bíborosnak átnyújtja a bíborosi kreálás bulláját, és békecsókot vált velük. A nyilvános konzisztórium a pápa apostoli áldásával ért véget.

A szerda délelőtti – ugyancsak Szent Péter téri – mise keretében az új kardinálisok másik hatalmi jelképét, a gyűrűt adja át a pápa, aki azon a napon ünnepli majd hivatalba lépésének negyedszázados évfordulóját.