Gombamódra szaporodnak a megavárosok – az élen Ázsia jár

A legfrissebb becslések szerint, a világ legnagyobb városának, Tokiónak a lakossága 2005-ben már meghaladja a 27 milliót, a brazil Sao Paolo népessége alig marad el a 20 milliótól, Mexikóvárosban pedig 19 millióan élnek majd. Ezenkívül még 16 világváros lakossága haladja meg két év múlva már a 10 millió főt. Közéjük tartozik az indiai Bombay (18 millió fő) és a bangladesi Dhaka (15 millió fő).

Afrikában két város válik megapolisszá: Nigériában Lagosz, és Egyiptomban Kairó. A folyamat hátterében a gyors urbanizáció áll: ekkor már a lakosság közel 50 százaléka él majd városokban. 2007-re pedig a városokban élők száma már meg is haladja a falusi lakosságét.

A legtöbb megapolisz Ázsiában van

Az atlaszban az elmúlt évtizedekben a megapoliszok növekedése a legmarkánsabb változás. 1950-ben még csak New York volt az egyetlen tíz millió feletti megaváros, 1975-ben már öt ilyen város volt. 2015-re az előrejelzések szerint 21 is elképzelhető.

A megapoliszok kialakulásában egyébként Ázsia jár az élen, 2000-ben már tíz olyan város volt a kontinensen, amelynek lélekszáma meghaladta a tízmilliót, míg Észak-Amerikában New York mellé csak Los Angeles tudott felzárkózni.

Az atlasz prognózisai szerint a megavárosok kialakulásán túl az emberiség más módon is beavatkozik környezetébe. Számításaik szerint évente 90 ezer négyzetkilométer erdő tűnik el a Föld színéről.

A legnagyobb katasztrófával azonban a globális felmelegedés fenyeget. Míg az atlasz 1967-es kiadásában az Aral-tót még a világ negyedik legnagyobb tavaként említették, azóta mintegy 40 ezer négyzetkilométert zsugorodva, csupán tizedik a ranglistán. Az atlasz 1975-ös kiadása óta a Holt-tenger mélysége 17 méterrel csökkent.