Százéves az ország második legmagasabb tornyú temploma
Száz évvel ezelőtt, 1903 októberében szentelték fel Bátaszéken az ország második legmagasabb tornyú templomát, a középkori ciszterci apátság romjai mellé épült neogótikus stílusú katolikus nagytemplomot.
A 62 méter hosszú templom 82, 5 méter magas tornyánál csak a szegedi dóm magasabb – mondta el az apátsági templom kutatásával foglalkozó és annak feltárásában is részt vállaló Sümegi József, a helybeli gimnázium igazgatója, akit az évfordulón a bátaszéki egyházközösség állandó diakónusává szentelt Mayer Mihály megyéspüspök.
Az építkezés előzményeihez tartozik, hogy az 1142-ben idetelepült cisztercita szerzetesek által épített középkori apátsági templom volt használatban több évszázadon keresztül. A török időkben dzsámivá alakították, majd az ottomán megszállók kivonulása után, a XVIII. század elején betelepült németajkú lakosság helyreállította a szentélyt, és a középkori pillérek befalazásával keskeny kis templomot alakítottak ki, amelyet a rohamosan fejlődő, iparosodó település hamarosan kinőtt.
A századfordulón döntöttek a bátaszéki katolikusok arról, hogy egy új, monumentális templomot építenek a vármegye akkorra már egyik legjelentősebb településén. Az 1899-től 1902-ig zajló építkezés során hárommillió téglát használtak fel. A munkálatok jótékonyan hatottak az ipar helyi fellendülésére is, csak a belső festést végezte egy szabadkai műhely, illetve az oltár származik abból a szombathelyi oltárkészítő műhelyből, amelyben tiroli fafaragókat is alkalmaztak.
Az eltelt száz esztendő alatt mintegy 75 ezer szentmisét celebráltak, több mint 11 ezer gyermeket kereszteltek, négy és félezernél több esküvőt tartottak a nagytemplomban, amelyben 600 ülőhely van kialakítva, de az állóhelyeket is számítva ötezernél több hívő egyidejű befogadására képes.