Réth Alfréd kiállítás – Vasarely után a legismertebb magyar festő Franciaországban

Réth Alfréd olajfestményei közül 46 a Budapest Galériában, akvarelljei és grafikai munkái közül pedig 34 a Francia Intézetben kapott helyet – mondta el a galériavezető.

„Ismét egy adósságot, a megismertetés adósságát törlesztjük” – fogalmazott Zsigmond Attila, aki az MTI kérdésére azt válaszolta: „ésszerű magyarázatot” nem tud arra adni, miért kellett 81 évet várni a magyarországi gyűjteményes Réth Alfréd-kiállításra.

A mostani életmű-kiállításon látható alkotások döntő többsége magángyűjteményekből érkezett. A közgyűjtemények közül a tárlatra képet kölcsönzött a Pompidou központ és az échirolles-i Géo-Charles Múzeum. Zsigmond Attila rámutatott, Réth Alfréd teljes életműve sokkal gazdagabb annál, mint amennyit most be tudnak belőle mutatni, de a tárlat nagyon jól válogatott, és a művész pályájának minden jellemző korszakából látható alkotás a két intézmény valamelyikében.

A Budapest Galéria igazgatója kitért arra is, hogy a kiállítás ötletadója Makláry Kálmán volt, aki Párizsban töltött évei alatt (1997-2002) kezdte el kutatni és behatóan tanulmányozni Réth Alfréd munkásságát. A most megnyíló budapesti tárlat az idén februárban Párizsban rendezett gyűjteményes kiállítás folytatása.

A magyarországi bemutatóval egyidőben három (magyar, francia, angol) nyelvű tanulmánykötet jelenik meg Réth Alfréd munkásságáról. A kiadványt Passuth Krisztina művészettörténész, Cserba Júlia és Kopeczky Csaba Franciaországban élő művészeti szakírók, illetve Makláry Kálmán írták. A kiadványban mintegy 200 színes és ugyanennyi fekete-fehér reprodukció szerepel.

A Budapest Galériában rendezett tárlatot Hiller István jelenlegi és Rockenbauer Zoltán volt kulturális miniszter nyitja meg, a Francia Intézetben a magyarországi francia nagykövet köszönti a tárlatot.

A Montparnasse-on élt és alkotott

Réth Alfréd 1884-től 1966-ig élt. Franciaországban Vasarely után a legismertebb magyar festőművész, 1905-ben érkezett Párizsba és haláláig a Montparnasse-on élt és alkotott.

1911-ben már annak a szűk művészi körnek volt tagja, amelyik elindította a XX. század egyik legfontosabb művészeti forradalmát, a kubizmust. E mesterek közé tartozott például Picasso, Braque, Metzinger, Lhote, Albert Gleises és Juan Gris.

Réth Alfréd a non-figuratív festészet megteremtői között is az elsők között volt. Már 1910-es képei között vannak olyan művek, amelyek alapján az első absztrakt mesterek közé sorolhatjuk őt.

Nevéhez kötődik számos, a festészetben addig nem használt technika és anyag bevezető alkalmazása. Ilyen a téglapor, a cement, a fűrészpor, a kavics, az összetört kagyló és tojáshéj, a gyufa, a salak, a szén és egyes növényi rostok, szövetek.

Pályájának ívét mindkét világháború megtörte. Az első háborút követően a ’20-as évektől látott újra munkához, és az ebben az évtizedben készült munkáin már érezhető a kubizmus hatása, ugyanakkor művészete még figuratív, de megtalálható benne a későbbi absztrakt művek csírája is.