80 éve alakult meg a világi török állam

Az előzményekhez hozzátartozik, hogy 1922-ben lemondatták VI. Mohamed szultánt, közben zajlott a Görögországgal kibontakozott háború is. (Törökország nem fogadta el a sevres-i békét, amely a magyar Trianonhoz hasonlóan csonkította meg az első világháború másik vesztesét. A kibontakozott többfrontos háborúban végül a törökök győztek, és számos területet erővel szereztek vissza.)

Még élnek a függetlenségi háború veteránjai Mindössze hét veteránja él még Törökországban az 1919 és 1922 közötti függetlenségi háborúnak, akik napjainkban már százas éveiket tapossák – írta szerdán a Hürriyet című isztambuli újság a Török Köztársaság megalapításának nyolcvanadik évfordulóján. Ezek a régi harcosok, akik részt vettek az Oszmán Birodalom romjain 1923-ban a modern Törökországot megalapító Musztafa Kemál Atatürk vezette függetlenségi háborúban a Nagy-Britannia, Olaszország, Görögország és Franciaország elleni hosszú csata közös emlékezetét testesítik meg – hangsúlyozta a napilap. A legifjabb közülük 105 éves, a rangidős pedig nemrégiben ünnepelte 110. születésnapját családja körében az Ankarától 200 kilométernyire nyugatra fekvő Eskisehirben. A hadastyánok már az I. világháborúban is harcoltak a Németországgal szövetséges oszmán hadsereg soraiban – idézte a Hürriyetet az AFP francia hírügynökség.

A nők jogai

Ezzel egyidejűleg a külháborúban és a belső pártküzdelmekben is győztes ifjú török mozgalom Musztafa Kemál pasa, (akinek később hálából a török nemzetgyűlés az Atatürk, azaz a Törökök Atyja nevet adta) vezetésével a szultáni irányítás alatt álló vallási állam helyett szekularizálni akarta az országot. 1923 márciusában Kemál pasa először ejtett szót Konya városában elmondott beszédében arról, hogy a nőknek is vannak például jogai…

1923. augusztus negyedikén Rauf bej lemondott a miniszterelnökségről. Augusztus 13-án pedig Kemált megválasztották a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökévé (másodszorra). Másnap Fethi bej alakított új kormányt.

1923 szeptemberében a török hadsereg több várost és szigetet foglalt el a görögöktől. Október másodikán az antant utolsó katonai egységei is elhagyták Isztambult. Ezután eltörölték az itt működő cenzúrahivatalt, október 6-án pedig a török csapatok bevonultak az egykori fővárosba. Október 13-án megszületett a törvény, amely szerint Törökország fővárosa ezentúl Ankara lesz. Két hét múlva azonban Fethi bej kabinetje lemondott.

A köztársaság kikiáltása

1923. október 29-én, tehát éppen nyolcvan évvel ezelőtt proklamálták a Török Köztársaság megalapítását. Gazi Mustafa Kemal Pasát, azaz a későbbi Kemál Atatürköt titkos szavazással, egyhangúlag választották meg az új köztársaság elnökévé. Másnap, október 30-án megalakult az első kormány, Ismet (Inönü) pasa vezetésével. November elsején Fethi bejt nemzetgyűlési elnökké választották.

Érdekesség, hogy kikkel kötötte meg az új török állam az első barátsági szerződéseit: a sorban az első Albánia volt, 1923. december 10-én, de öt nap múlva már Magyarország volt a második, amelyik sietett barátságáról tanúbizonyságot tenni az új, világi irányítású ország számára.

Az újonnan alakuló állam kapcsán nem véletlenül hangsúlyozzák a történészek a világi jelleget: Kemál pasa felismerte a modernizáció szükségességét, így európai mintára szervezte meg a köztársaságot. Az arab helyett például bevezették a latin betűs írást, kötelezővé tették az állami esküvőt, a hagyományos ortodox viselet helyett az európai öltözködést és hajviseletet ösztönözték, és elválasztották egymástól az államot és a vallást.