Atlantisz nyomában – Gibraltárnál kell keresni?
Az elmúlt két évezredben jónéhány történész és kincskereső kutatott az elsüllyedt város után. Most újabb csapat indul útnak, feltételezéseik szerint Gibraltárnál kell keresni Atlantiszt.
Jacques Collina-Girard, a Provance-i Egyetem geológia professzora a Titanic feltárásának vezetőivel új expedíciót indít a rejtélyes sziget, Atlantisz felfedezése céljából – írja a BBC Online. Collina Girard professzor úgy véli, hogy az elsüllyedt város a Gibraltári szoros közelében, a Spartel-foknál állt.
Platón csigázta fel az érdeklődőket
Az elsüllyedt világról, elhelyezkedéséről számtalan teória született már. A rejtélyes civilizáció után kutatókat Platón görög filozófus ejtette rabul: Platón az időszámításunk előtti negyedik században két dialógusában, a Timaioszban és a Kritiaszban is beszámol Atlantisz tündökléséről és bukásáról.
Leírásai alapján egy mesésen gazdag, természeti kincsekben páratlan, fejlett civilizációjú sziget volt Atlantisz. Ám hogy utópiáról, vagy valóban létező szigetről van-e szó, nem derül ki egyértelműen Platón írásaiból.
Két évezredes rejtély, ha valóban létezett-e, és ha igen, hol helyezkedett el Atlantisz. Egyes teóriák szerint Kuba partjainak közelében, mások szerint az Atlanti óceán vagy a Földközi-tenger egyik szigete volt.
Platón leírásai alapján Atlantisz egy óriási sziget volt, nagyobb, mint KisÁzsia és Líbia együttvéve. Héraklész oszlopain (Gibraltári-szoros) túl feküdt, egy kisebb szigetekből álló szigetvilág alatt.
Európát és Észak-Afrikát valaha híd kötötte össze
Collina-Girard professzor korai népvándorlással foglalkozik. Kutatási eredményei szerint 19 ezer évvel ezelőtt, az utolsó nagy jégkor idején, Európa felől erős migráció volt megfigyelhető Észak Afrika irányába. Ez a professzort arról győzte meg, hogy a két kontinenst valaha földhíd kötötte össze.
Az óceán aljának, azaz egy sokkal alacsonyabb vízszint melletti domborzat feltérképezését követően a professzor arra a felismerésre jutott, hogy a Gibraltári-szoros előtt valaha szigetcsoport húzódott – ahogy arra Platón is utalt.
A professzor szerint 11 ezer évvel ezelőtt a vízszint hirtelen emelkedésnek indult – bár nem egyik pillanatról a másikra tűnt el a szigetcsoport, ahogy Platón írja, de geológiai értelemben mindenképpen gyorsan, évszázadonként két méterrel nőtt a vízszint. Ez pedig megfelel Platón leírásának, mely szerint Atlantisz 9000 évvel ezelőtt tűnt el a Föld színéről.
A kutatók nem mesés kincsekről álmodoznak
A kutatócsoport jövő nyáron kezd el ezer méter mélyen méréseket végezni a Spartel-foknál. A kutatás pontos helye a spanyol Tarifától 30 kilométerre dél-nyugatra, a marokkói Tangertől pedig észak-keletre 19 kilométerre található.
A kutatócsoport nem mesés kincsekről ábrándozik, fegyverek, használati eszközök, falak, barlangok feltárásában bizakodnak. Az expedíció első szakaszának költségei 250-500 ezer dollárra tehetőek, amelyeket szponzori és magán adakozásokból kívánnak összegyűjteni.