Guatemalai akciófilm – kommandósok egy maja kőoltár nyomában

A maja kultúra egyik legértékesebb darabjának számít az a kőoltár, amelyet most visszaszereztek a közép-amerikai állam hatóságai – írja a Spiegel Online.

1915-ben egy kőoltárra bukkantak a régészek Cancuén romvárosában, Guatemalában. Akkor még nem sejtették, hogy van egy „ikerpárja” is, amely még jobb állapotban őrződött meg a föld alatt. Ezt az „ikret”, amely 796-ból származik, két évvel ezelőtt, 2001-ben találta meg az amerikai Vanderbilt University archeológusa, Arthur Demarest.

Amikor a hatalmas esőzések a 270 kilós kőtömböt hozzáférhetővé tették, a műkincsrablók kihasználták a lehetőséget: elvontatták a nagyméretű leletet, és elásták az őserdőben –nyilatkozta Demarest a Los Angeles Times-nak.

Akciófilm drogbárókkal, sírrrablókkal

Ami ezután következett, az hollywoodi akciófilmekbe illett: miután a tolvajok elutasították egy helyi drogbáró ajánlatát, és nem adták oda neki a kőoltárt négyezer dollárért, szabályos bandaháború tört ki, mivel a rablók maguk is összevesztek a zsákmányon.

A környék rémült lakói ezután keresték meg Demarestet, aki 21 éve végez ásatásokat a vidéken. A régész bevonta az ügybe a guatemalai hatóságokat, akik többször is rátámadtak a rablók megerősített táborára. Az első ilyen akciók mindössze azt célozták, hogy a hatóságok felderítsék: még azoknál a tolvajoknál van-e a kőtömb, akik elrabolták azt, vagy sem. Csak hónapok múlva, sorozatos razziák nyomán derült ki, hogy egy régiségkereskedőnél tartják az értékes leletet.

A tudósok a mostani, sikeres „mentőakció” után azt remélik, hogy az oltár újabb adatokat szolgáltat a maja kultúra utolsó „fényes” korszakáról. Cancuén ugyanis az egyik leggazdagabb maja királyságnak számított a maga korában.

Rituális labdajáték

A kőtömb rendkívül izgalmas ábrázolást örökít meg: a cancuéni uralkodó egy másik királlyal éppen a mai kézilabdához hasonló labdajátékot űz. Ez tulajdonképpen egy olyan rituálénak felel meg, amellyel a maják a szövetségkötést pecsételték meg.

Nem ez az első fontos lelet idén Idén szeptemberben egy másik fontos, a maja civilizáció hanyatlásának korából származó leletre is rábukkantak a tudósok Palenque romvárosában. A lelet alaposabb vizsgálatai ugyan csak a jövő év elején kezdődhetnek meg, de a tudósok annyit már gyanítanak, hogy egy tekintélyes személyiség, nagy valószínűséggel egy király sírjára bukkantak. A bonni egyetem specialistáinak nézetei szerint a nagy pompával elkészített sírbolt nagy valószínűséggel Palenque egyik korai királyának, I. K’an Joy Chitamnak az emlékét őrzi. I. K’an Joy Chitam időszámításunk szerint 529 és 565 között uralkodott a város(állam) fölött.

A második kőoltár tudományos szempontból értékesebb, mint az első – hangsúlyozza Demarest. A kövön látható szöveg szerint ugyanis Taj Chan Ahk király birodalmát abban az időben szélesítette ki, és akkor kötött szövetségeket, amikor a maja kultúra más központjai már hanyatlásnak indultak.

Az uralkodó mindemellett egy hatalmas palota építésébe is belefogott, amiből szintén a kultúra virágzására következtetnek a kutatók.

Azért persze Cancuén esetében sem ment minden zökkenőmentesen: mire ugyanis a kőoltár elkészült, a palotát már nem tudták befejezni. A település lakosai ugyanis egy jobban védhető helyet kerestek maguknak, és elhagyták a várost.

Maja kultúra – önmagát döntötte romba?

A maja kultúra legkorábbi nyomai több mint 3000 évesek. Ez az indián civilizáció Krisztus után 300 és 900 között élte fénykorát, ekkor azonban hirtelen pusztulásnak indult. Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy a kultúra önmagát döntötte romlásba. Nikolai Grube és Simon Martin teóriája szerint ugyanis a maja magas kultúra letűnése két hatalom küzdelmére, Tikal és Calakmul véres háborúira vezethető vissza.

Tikal ugyan győzelmet aratott, mégis elbukott: a dzsungelben kialakult városállamok szervezete nem volt ugyanis alkalmas arra, hogy a hódítások által megnövekedett területeket hatékonyan igazgassa, és így szinte „önmagától” omlott össze a szisztéma.

A National Geographic Magazin egy tavalyi felfedezés kapcsán részletesen beszámol a guatemalai maja konfliktusról. Egy guatemalai lépcsős piramis, Dos Pilas lépcsőfelirata ugyanis az ottani király, Balaj Chan K’ awil történetét örökíti meg. Ő a Tikaltól több mint száz kilométerre fekvő Dos Pilasban 635-ben, négyévesen került hatalomra, és hosszú évtizedeken át uralkodott.

Legidősebb fivére volt az egyik harcban álló városállam, Tikal uralkodója. A mai Mexikó területén található Calakmul seregei azonban elözönlötték a Tikallal szövetséges Dos Pilast, és az öcs, Balaj Chan K’awil elpártolt bátyjától, cserbenhagyta Tikalt. A véres küzdelem során a távoli város nemességét, sőt királyát is lemészárolták, s „tornyokat építettek az ellenség koponyáiból.”