Széchenyi az Akadémia magyartalanítása ellen

1857 októberétől Ferenc József folytatta magyarellenes, germanizáló politikáját, és ennek jegyében 1858. március 3-án a Magyar Tudományos Akadémia alapszabályát módosították, és kihagyták az alapdokumentumból, hogy az MTA a tudományt magyar nyelven tartozik művelni.

Az Akadémia alapítására 1825. november 3-án elsőként támogatást felajánló Széchenyi István, akit a szabadságharc óta Döblingben, Ausztriában, egy elmegyógyintézetben ápoltak, s akinek megbomlott idegrendszere némileg javulni kezdett, hallván a hírt, tollat ragadott. 1858. november hatodikán írta meg a levelét, amelyben tiltakozott az új alapszabály ellen.

Széchenyi kérte levele nyilvános felolvasását. Erre ugyan nem került sor, de a levél kézirat formájában országszerte terjedt, s nagy hatása volt a nemzeti ellenállásra.

Hamarosan az osztrák elnyomás tarthatatlanná vált Magyarországon. Széchenyi levele apró tett volt, de jeladásnak számított a passzív rezisztenciába visszahúzódó politikai elitnek. Nem sokkal ezután az uralkodó is kénytelen volt belátni a germanizálás eredménytelenségét. Előbb 1861-ben kezdett enyhülni a rendszer, ám ez a kísérlet végül megbukott, és átmeneti megtorpanás következett be. 1867-ben aztán létrejött a kiegyezés, amely után a Magyar Tudományos Akadémia is visszanyerte rangját, és sokat tett a hazai tudomány és kultúra fejlesztéséért. Széchenyi azonban mindezt már nem élhette meg: 1860-ban öngyilkos lett a Döblingi intézetben.