Páratlan térképritkaságok vevőre várnak

„A második világháború befejeződése után Nyugat-Európában szokás lett, hogy lapokra vagdosták az akár a legértékesebbek közé tartozó régi atlaszokat is. Így akarták kielégíteni az egy-egy meghatározott ország térképeit gyűjtők igényeit. Az antikváriumoknak a laponkénti eladásból nagyobb hasznuk volt, mintha az atlaszt egészben értékesítették volna. És ez volt két magyar gyűjtő szerencséje. Ugyanis a külföldi gyűjtőket nem érdekelték a Magyarország-ábrázolások. A hazai gyűjtők, érdeklődők pedig nemigen jutottak el nyugat-európai antikváriumokba” – nyilatkozta a Márffy György, a Központi Antikvárium vezetője a Népszabadságnak a Szántai-kollekció eladása kapcsán.

Kivétlet képezett a külföldön élő Szathmáry Tibor és Szántai Lajos. Az előbbi Olaszországban, az utóbbi Franciaországban megvásárolta a másokat nem érdeklő, az antikváriumokban gyakorlatilag eladhatatlanul heverő lapokat. Szántai térképegyüttese gyűjtőkollégájáéhoz hasonlóan azért különlegesség és kivételesen nagy érték, mert hasonlót képtelenség volna még egyszer összeszedni. Ma a világ antikváriumaiban legföljebb kétszázféle régi Magyarország-térkép jár gyűjtői kézről gyűjtői kézre. És azok többsége is megvan a Szántai-anyagban.

A gyűjtemény ékkövei

Az ezerdarabos gyűjtemény „ékkövei” a híres 1528-as Lázár-térkép alapján megalkotott XVI. századi Magyarország-ábrázolások, az eredeti fametszetes műről készült kisebb-nagyobb, részben átdolgozott változatok.

De miért is híres ez a Lázár-térkép? Stegena Lajos azt írja erről könyvében, hogy “1528-ban jelent meg Lázár deák Magyarország-térképe, az újkori magyar térképészet első és mindjárt nagyjelentőségű alkotása”.

A térkép egyetlen ismeretes példánya száz éve került elő, és az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Lázár deák egyébként Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt, aki “Magyarországnak kora színvonalát meghaladó első térképét megalkotta”. Tulajdonképpen biztosan csak annyit tudunk erről a kartográfusról, hogy magyar volt, és Székesfehérvárról származott. Bécsben tanulhatott – igaz, ezt már csak feltételezni lehet.

Lázár valószínűleg részt vett az V. lateráni zsinat előkészületeiben is, és 1512-1517 között már javaslatot dolgozott ki a Julián-naptár helyett bevezetendő új időszámításra. A kiváló képességű Lázár ily módon a ma használatos Gergely-naptár egyik előkészítőjeként is méltánylandó teljesítményt mutatott fel. (A Gergely-naptárt csak 1582-ben vezette be XIII. Gergely pápa.)

Földrajzi térkép történelmi érdekességekkel

Érdekesség, hogy Lázár térképén, legalábbis annak fennmaradt változatán események is szerepelnek, tehát a mai földrajzi térképekhez képest más, inkább történelmi atlaszokba való jelzéseket is feltüntettek rajta. Így például látható a mohácsi csata bejelzése is, bár a kutatók szerint egyáltalán nem biztos, hogy Lázár deák ekkor még életben volt. (Más források ugyanis arra utalnak, hogy a térkép készítésekor zajlott az 1514-es parasztháború.) Egy másik jelzés szerint a galambóci ütközetet is bejelölte a deák, de ezt rossz évszámmal, 1428 helyett 1409-cel tüntette fel.

Lázár deák térképének a legfőbb értéke azonban a településrajz, ugyanis másfélezer településjele mellett 1400 helységnevet is találunk rajta. Ez a nagy, török hódítás előtti településanyag, sok azóta elpusztult várossal és faluval, a történészek és településkutatók kincsestárának számít.

A térképgyűjtemény csak egyben eladó

A térkép-együttes összeállítója, Szántai Lajos Párizsban él, de újabban egyre gyakrabban látogat haza. A gyűjtő csak egyben szeretné értékesíteni a kollekciót. A gyűjteményben egyébként köürlbelül harminc olyan térkép van, amely az Országos Széchenyi Könyvtárban sem található meg. Közgyűjtemény és magángyűjtő is megvásárolhatja a térképeket.

A másik említett gyűjtő Szathmáry Tibor néhány éve felajánlotta az OSZK-nak saját gyűjteményének azt a harminc darabját, amelyik annak térképtárából hiányzott. A többit egy magángyűjtő vásárolta meg.