Pulszky Károlyra emlékezett a Szépművészeti Múzeum

Pulszky Károly – akinek munkásságához több magyar múzeum jelentős gyarapodása is fűződik – 1853. november 9-én, Londonban született. Apja, Pulszky Ferenc az első független magyar kormányban felelős pozíciót töltött be, majd a szabadságharc leverése után a család egy ideig emigrációba kényszerült.

Lipcsében szerzett bölcsészeti doktorátust. Budapesten az Iparművészeti Múzeum, később az Országos Képtár (a Szépművészeti Múzeum jogelődjének) őre, majd igazgatója volt.

Kiváló szakértelemmel, módszeresen gyarapította a gyűjteményt, amelyet ő fejlesztett tulajdonképpen európai minőségűvé. Az 1890-es évek első felében, parlamenti jóváhagyás nyomán kezdte meg a kollekció bővítését, s több mint 650 műtárgyat, abból csaknem 600 darabot közvetlenül a leendő Szépművészeti Múzeum számára vásárolt meg.

A mindezek menetét nem precízen dokumentáló Pulszky Károlyt pénzügyi visszaéléssel vádolták meg, felfüggesztették állásából, vizsgálat indult ellene. Szabadon bocsátása után Londonba távozott, majd onnan Ausztráliába utazott, ahol 1899 júliusában önkezével vetett véget életének.

„Pulszky Károlyt a korabeli provinciális politika, az ellene folytatott sajtókampány kergette öngyilkosságba” – mondta Gerő András történész a megemlékezésen. Az évforduló kapcsán az intézményben A hónap műtárgya sorozatban állították ki Sebastiano del Piombo Férfiképmás című festményét és a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának tulajdonában lévő Pulszky Károlyról készült, Hans Temple festette portrét.

A kamaratárlat apropóját az adta, hogy az olasz festő művét 108 évvel ezelőtt e napon vásárolta meg Pulszky Károly.