Pulszky Károlyra emlékezett a Szépművészeti Múzeum
Pulszky Károly művészettörténész, író, múzeumigazgató születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak kedden Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban.
Pulszky Károly – akinek munkásságához több magyar múzeum jelentős gyarapodása is fűződik – 1853. november 9-én, Londonban született. Apja, Pulszky Ferenc az első független magyar kormányban felelős pozíciót töltött be, majd a szabadságharc leverése után a család egy ideig emigrációba kényszerült.
Lipcsében szerzett bölcsészeti doktorátust. Budapesten az Iparművészeti Múzeum, később az Országos Képtár (a Szépművészeti Múzeum jogelődjének) őre, majd igazgatója volt.
Kiváló szakértelemmel, módszeresen gyarapította a gyűjteményt, amelyet ő fejlesztett tulajdonképpen európai minőségűvé. Az 1890-es évek első felében, parlamenti jóváhagyás nyomán kezdte meg a kollekció bővítését, s több mint 650 műtárgyat, abból csaknem 600 darabot közvetlenül a leendő Szépművészeti Múzeum számára vásárolt meg.
A mindezek menetét nem precízen dokumentáló Pulszky Károlyt pénzügyi visszaéléssel vádolták meg, felfüggesztették állásából, vizsgálat indult ellene. Szabadon bocsátása után Londonba távozott, majd onnan Ausztráliába utazott, ahol 1899 júliusában önkezével vetett véget életének.
“Pulszky Károlyt a korabeli provinciális politika, az ellene folytatott sajtókampány kergette öngyilkosságba” – mondta Gerő András történész a megemlékezésen. Az évforduló kapcsán az intézményben A hónap műtárgya sorozatban állították ki Sebastiano del Piombo Férfiképmás című festményét és a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának tulajdonában lévő Pulszky Károlyról készült, Hans Temple festette portrét.
A kamaratárlat apropóját az adta, hogy az olasz festő művét 108 évvel ezelőtt e napon vásárolta meg Pulszky Károly.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Ősi kardokat találtak egy görögországi sírban
A bronzból készült fegyverek a mükénéi civilizációhoz köthetőek.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
