A brit konzervatívok első embere visszaszerezné erdélyi birtokait
Visszakaphatja a kelet-európai holokausztban elpusztított családjának volt erdélyi birtokait és ingatlanjait a brit Konzervatív Párt új vezére és miniszterelnök-jelöltje - írták a vasárnapi brit lapok.
A sajtóban idézett helyi elöljárók szerint azonban elképzelhető, hogy az ehhez szükséges egykori tulajdoni lapokat Magyarországon kell keresni. Michael Howardot, az 1997-es választásokon alulmaradt legutóbbi konzervatív kormány volt belügyminiszterét nemrégiben választották ellenjelölt nélkül a legnagyobb brit ellenzéki párt első emberévé, ami egyben kormányfő-jelöltséget is jelent.
Howardról köztudott, hogy erdélyi zsidó menekültek leszármazottja, aki maga is tartja vallását. Édesapja, Hecht Bernát 1939-ben vándorolt ki a fenyegető veszély elől Walesbe, ahol fia 1941-ben született. Hecht Bernát, aki 1947-ben változtatta nevét Howardra, 1966-ban hunyt el. A hátramaradott rokonok jelentős része elpusztult a zsidóüldözések során.
A The Sunday Telegraph, a legnagyobb konzervatív brit vasárnapi lap felkutatta a Hecht család egykori lakóhelyét, a Máramaros megyei Visóoroszi (Ruscova) falut. A falu polgármestere, Vasile Pop azt mondta a brit lap tudósítójának, hogy a Hecht családnak ingatlanjai és kiterjedt birtokai voltak a környéken; ha ezeket annak idején elkobozták tőlük, Michael Howardnak jogában áll visszaigényelni az egykori családi tulajdont.
Román illetékesek megerősítették, hogy ha ezeket az értékeket annak idején a fasiszta hatóságok kobozták el, akkor ezek jelenleg is állami tulajdonban vannak, és a román kárpótlási törvény alapján visszajárnak az örökösnek. A The Sunday Telegraph szerint a helyiek közül sokan remélik, hogy Howard megfordíthatja az elmaradott falu szerencséjét, ha a környék legbefolyásosabb földbirtokosává válik.
A lap azt írta ugyanakkor, hogy a visszaigénylés esetleg mégsem lesz sima ügy, a kommunista rezsim ugyanis nem sok gondot fordított a tulajdoni lapok megőrzésére. Visóorosziban ráadásul „a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a település, Északkelet-Erdély többi részével együtt 1947-ig (sic) a magyar fasiszták uralma alatt volt” – áll a vezető brit jobboldali vasárnapi lap cikkében.
A falu polgármestere a The Sunday Telegraphnak maga is azt mondta, hogy helyben semmiféle tulajdoni feljegyzés nem maradt; az iratokat szerinte a háború alatt Magyarországra szállították. A londoni román nagykövetség egy idézett illetékese azonban azt közölte, hogy már felvették a kapcsolatot egy londoni jogi szakértővel az ügyben. Hozzátette: a román állam arra biztatja mindazokat, akiket megfosztottak vagyonuktól, hogy igényeljék azt vissza. Howard maga egyelőre nem nyilatkozott szándékairól – írta a lap.