Kelet és Nyugat között – konferencia Miklós Pál emlékére
Kelet és Nyugat között címmel tartanak konferenciát az egy éve elhunyt Miklós Pál, művészet- és irodalomtörténész, műfordító, a kelet-ázsiai kultúra kiváló tudósa emlékére hétfőn Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban - - tájékoztatta a szervező Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum az MTI-t.
A tudományos ülésszak Miklós Pál munkásságának sokrétűségét kívánja áttekinteni pályatársak és tanítványok előadásai révén, akik között vannak sinológusok (Kína-kutatók), művészet-, illetve irodalomtörténészek és muzeológusok – közölte Renner Zsuzsanna, a múzeum igazgatója.
Miklós Pál a budapesti tudományegyetemen dipomázott, majd 1951 és 1954 között Pekingben volt aspiráns. 1955-ben lett a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum munkatársa, 1958-től a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének kutatója.
1977-től nyolc évig az Iparművészeti Múzeum főigazgatójaként tevékenykedett, azt követően 1987-ig – hivatalos nyugdíjba vonulásáig – a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatójaként dolgozott.
Sinológiai munkásságának középpontjában a buddhizmus és a kínai festészet állt, e tárgykörben számos írása, valamint több könyve jelent meg, ezek sorában például A sárkány szeme, a Bevezetés a kínai piktúra ikonográfiájába, A Zen és a művészet, valamint a Tus és ecset című. Munkásságát József Attila-, illetve Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el. Miklós Pál 2002. november 16-án hunyt el.
„A magyar és rác urak nyalka magyar viseletben ékeskedtek”
Élvezde, gyönyörde, üdvlelde, vigadó Arany János változatos magyar szófordulatai a bálteremre.
Így készítettek díszeket az ősi közösség lakói
8200 évvel ezelőtt férfiakat, nőket és gyermekeket temettek el az oroszországi a Karéliai Köztársaság területén fekvő Onyega-tó Juzsnij Olenij nevű szigetén.
A turizmus hiánya nehézségeket okoz Peruban
A világjárvány világszerte veszélyes helyzetbe hozta az idegenforgalmat, a probléma Peruban azonban különösen súlyos.
Felmenőink szívósságáról árulkodik az emberiség bölcsője
A mai Tanzánia területén található, örökségvédelmi helyszínnek számító Olduvai-szurdok az emberiség egyik bölcsője.
Megtalálták a legősibb rajzot, amely állatról készült
A különleges alkotás Celebesz egyik eldugott barlangjában található.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
