Versenyképes a magyar gyógynövény-termelés

A gyógynövények szerte a világon reneszánszukat élik, s Magyarország, amely ma is az EU legfontosabb gyógynövény-beszállítói közé tartozik, a jövőben is komoly piaci részesedésre számíthat. Magyarországon közel akkora területen termesztenek gyógynövényeket, mint az unióban.
150 ezren dolgoznak a hazai a gyógy- és fűszernövény ágazatban
A MeH Kormányzati Stratégiai Elemző Központjának összeállítása szerint Magyarországon a gyógy- és fűszernövény szakágazat több mint 150 ezer embert foglalkoztat, a becsült termelési érték 12–15 milliárd forint, feldolgozva ennek többszöröse. A termesztett és gyűjtött drog mennyisége közel 50 ezer tonna, amelynek 60–70 százaléka exportra kerül. Az ország évente 80–100 tonna illóolajat állít elő.
Jelenleg 45–50 ezer hektáron termesztenek gyógynövényeket (25 ezer hektáron mustárt, 10 ezer hektáron koriandert, 15–18 ezer hektáron mákot stb.). Európában mintegy 600 gyógy- és fűszernövény honos, Magyarországon 330 gyógyhatású fajt tartanak számon.
Ugyanakkor, az EU országaihoz hasonlóan itt is több növényfaj, köztük 30 gyógynövény veszélyeztetett, ezért szabályozni kell a gyűjtés feltételeit a védett fajok, a természetvédelmi területek tekintetében.
Szakértők szerint a gyógynövénytermesztésben alternatív lehetőség lehet az ökológiai gazdálkodásra való áttérés, a környezetkímélő technológiák alkalmazása, és – a versenyképesség megőrzése érdekében – szükséges az EU-ban működő önkéntes minőségbiztosítási rendszer bevezetése.
Az EU-ban mintegy 70 ezer hektáron termesztenek gyógy-, aroma és fűszernövényeket, a legnagyobb termesztő Franciaország 24 ezer hektárral, de jelentős még Spanyolország 20 ezer hektárral, valamint Németország, Ausztria és Finnország is.
Az unió gyógynövény-szükségletének számottevő részét importból fedezi: az európai gyógynövénypiacokon 1.200–1.300 gyógynövény drog jelenik meg, közel 90 százalékuk gyűjtésből származik. A tíz legnagyobb értékben forgalmazott gyógynövény a páfrányfenyő (ginkgó), az orbáncfű, a szágópálma, a macskagyökér, a ginzeng, a fokhagyma, a kasvirág, a vadgesztenye, a poloskavész és a barátcserje.
Telített a piac
Az EU piacainak legjelentősebb beszállítói: Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Horvátország és Románia. A piacon való megmaradásban egyre fontosabb szerep lesz a minőségnek. Egy 2000-ben készült tanulmány szerint a gyógy- és fűszernövénypiacok telítettek, az alapanyagpiacok is áruval ellátottak, egyes termékekből nagy készletek halmozódtak fel. Ez különösen a kasvirágra és a közönséges orbáncfűre igaz, amelyekből nagy a túltermelés és az árak is alacsonyak. Megnőtt ugyanakkor igény az organikus termékek iránt.
Az EU-ban nincs a gyógynövénytermékekre vonatkozó, egységes piacszabályozás, a drogokat az érvényes gyógyszerkönyvi előírásoknak és szabványoknak megfelelően a tagállamok maguk minősítik.
A 65/65 EGK irányelv szerint gyógyszernek minősül minden olyan anyag, vagy anyagkombináció, amely emberi vagy állati betegségek elhárításának eszköze. A növényi tartalmú gyógyszereket akkor nem sorolják be gyógyszerként, ha élelmiszerként, kozmetikumként stb. használják fel azokat. E növényi készítményekre nem szükséges az illetékes hatóság jóváhagyása.
A növényi tartalmú gyógyszerek kiskereskedelme Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Portugáliában és Spanyolországban a gyógyszertárakra korlátozódik. Dániában, Németországban, Finnországban, Angliában, Hollandiában, Ausztriában és Svédországban azonban bizonyos növényi tartalmú gyógyszerek más kereskedelmi csatornákon keresztül is értékesíthetők.
Gyógynövény-termelés pihentetett földön
A 2001/83 EK irányelv rendelkezik az emberi felhasználásra alkalmas gyógyszerkészítmények köréről, átfogja az értékesítési engedélyezést, az engedélyek közös elismerését, a gyártást és a behozatalt, a címkézést és a csomagolást, a gyógyhatású termékek osztályozását, nagykereskedelmét és reklámját is.
A gyógynövények gyűjtését az EU a vad fajok védelmén keresztül, importját a vadon termő gyógynövények kereskedelmének korlátozásával szabályozza. A termelőket segíti, hogy a pihentetett területek utáni területalapú támogatás igényelhető akkor, ha az éppen “pihenő” földön gyógynövény-alapanyagot termelnek.
Ennek részletes szabályait a Bizottság 2461/1999 EK rendelete tartalmazza, amely igen szigorú ellenőrzésekhez köti a támogatás igénybevételét. E támogatási forma számos uniós országban fellendítette a gyógynövénytermesztést, s mintegy 6.000 hektárt érintett. A mezőgazdasági termelésből pihentetett terület ily módon való hasznosításával hektáronként 70–80 ezer forint/hektár területalapú támogatás kapható.