Egy könyv, amely leszámol a Sztálin-mítoszokkal

A "vörös hóhér", "vörös diktátor" és a "népek nagy tanítója", a "világproletariátus nagy vezére" típusú mítoszokkal egyaránt le kíván számolni Krausz Tamás Sztálin élete és kora című könyve, amelyet kedden mutattak be Budapesten, a Kossuth Klubban.
“Ez a könyv egyike azoknak a Sztálinról szólók sorában, amelyek akár jobbról, akár balról nézzük, megállják a helyüket” – mondta a kötetet méltató Niederhauser Emil akadémikus. Indoklásul hozzáfűzte, Krausz Tamás “egyike azon kevés embereknek, akik a mostanból a pártállamra visszatekintve sem ámulatba nem esnek, sem nem szitkozódnak, hanem megmaradnak valahol a realitás talaján – ez jellemző erre a könyvre is”.
Az akadémikus elmondta, Sztálin baloldali kortársi megítélésében, a nemzetközi munkásmozgalomban erős zavart okoztak az 1936-tól megindult nagy perek, a terror időszaka. Ezt nem a sztálini alkotmány kiadása, hanem Sztálin világháborús szerepe tette helyre, akkor nemzetközi figurává nőtte ki magát a szovjet vezető, aki a Hitler elleni koalíció egyik kulcsembere, a II. világháború egyik győztese lett.
“Megöregedett” – mondta ki az ötvenes évek elején jelentkező újabb zavarok okaként Niederhauser Emil, hozzátéve, “hetven éves kora után Sztálin eléggé nehéz állapotban volt”. Krausz Tamás az MTI kérdésére elmondta, legalább 28 évig készült ez a könyv, harminc százalékban korábbi publikációihoz képest is teljesen új a szövege, de elsősorban szemléletében más, köszönhetően az 1990 óta előkerült rengeteg új levéltári anyagnak.
“A tudományos Sztálin-életrajzok azért kerülnek be nehezen a köztudatba, mert tudományosak, így nem versenyezhetnek a médiamítoszokkal, a bulvárpublicisztikával” – mondta az ELTE professzora. Hangsúlyozta, hogy könyvében az újkeletű mítoszokkal is le akar számolni, köztük azzal, hogy Sztálin és Hitler azonos, azonos a történelmi teljesítményük, a holokauszthoz hasonlítható a “sztálini genocídium”, még a hitleri módszereket is a Szovjetunióban találták ki és alkalmazták először. Ilyesmit semmilyen tény nem bizonyít – mutatott rá.
“Csak a történelmi feltételrendszerből lehet Sztálin gonosz személyiségét levezetni és megérteni” – mondta Krausz Tamás, rámutatva, hogy a diktátor életében sokkal jelentősebb fordulatok voltak, mint azt korábban feltételezték. Nem igaz, hogy mindent Sztálin talált ki, ami a Szovjetunióban akkor történt, sőt, a háború után már nem is tudta korlátlanul érvényesíteni az akaratát.