A Mayflower kiköt Amerikában

A telepesek nagy része Angliából menekült a vallási üldöztetések elől, a puritánok (angol vallási reformátorok) egy olyan csoportjához tartoztak, akik az egyházközösségek teljes függetlenségét hirdették, és elvetették a katolikus liturgiák jelenlétét az istentiszteleten.

A Zarándok Atyák Nottingham grófság, Scrooby nevű falujából indultak el John Robinson lelkész vezetésével, protestáns testvéreikhez Németalföldre. Beilleszkedésük azonban nem sikerült, „idegen gabonaszemeknek” érezték magukat, ezért úgy döntöttek, elindulnak az Új Világba, hogy hazát keressenek maguknak. Sokan nem tudtak velük tartani, ezért kapták a távozók az ifjú Zarándok Atyák nevet.

Elindultak, visszatértek

1620. július 20-án indult el a kis csoport a holland Delfthaven kikötőből egy igazi lélekvesztőn a Speedwellen, Southampton kikötőjébe, ahol a Mayflower is csatlakozott hozzájuk. A két hajó felszerelését egy angol nemesember és egy uzsorás, Thomas Weston fizette, ennek a későbbiekben nagy jelentősége lesz. Augusztus 5-én indult el a két hajó, de rövidesen vissza kellett fordulniuk, mert a Speedwell léket kapott, és javításra szorult. Ám hiába indultak el két héttel később, háromszáz mérföldre a partoktól ismét süllyedni kezdett a hajó, ekkor az angliai Plymouth kikötőjébe menekültek. Néhányan megelégelték a folyamatos életveszélyt és végképp letettek az utazásról, a legelszántabbak azonban újra nekivágtak a Mayfloweren. A csapat százkét utazóra és harminc fő legénységre olvadt, 1620. szeptember 6-át írtak.

Az út

Kiváló időben indultak el, jó széljárás segítette őket az első néhány hétben és nem is volt semmi baj a szokásos tengeribetegséget leszámítva. Az időjárás azonban két hét után megváltozott, viharok és keresztszelek nehezítették a hajó útját, amely alig vánszorgott az ítéletidőben. Egy legenda szerint a vihar lesodorta John Howlandot a fedélzetről és csak a szerencsének és társainak köszönhető, hogy megmenekült, ezzel áttételesen nem csak őt mentették meg, hanem Franklin Rooseveltet, George Busht és Humphrey Bogartot is, hiszen mindannyian ősüknek vallották (vallják) Howlandot. 2750 mérföld megtétele után értek partot Cape Cod-nál, innen szerettek volna délre fordulni, de hajójuk majdnem léket kapott, ezért nem kísértették tovább szerencséjüket, végleg lehorgonyoztak.

Kínkeserves évek

Az első tél felére apasztotta a puritánok kicsiny csoportját, miközben lassan felépítették házaikat, negyven ember halt meg a hideg miatt. Talán a többiek is elpusztultak volna, ha nem siet segítségükre Szamoszet, a helyi indián törzs tagja, aki megtanította a kukoricatermesztést és a halászatot az idegeneknek. A Mayflower utasai azonban még nem szabadultak meg az óvilágtól, adósai maradtak Thomas Westonnak, aki útjuk költségeit meghitelezte. A szerződés szerint minden 16 évet betöltött férfi hét év munkával tartozott neki. Ezért a közösség eleinte közösen művelte meg földjeiket és csak az adóság lejárta után kapott minden család húsz acre nagyságú (kilenc hektár) birtokot. A Zarándok Atyák írták meg (a hálás amerikai utódok szerint) a világ első írott alkotmányát, az úgynevezett Mayflower Compactot. A szerződésben kötelezik magukat, hogy ők, „a rettegett fejedelem uruk, Jakab király hű alattvalói, ” létrehoznak egy telepet, „polgári politikai testületet” alapítanak, amely egyenlő és igazságos törvényeket hoz, és azoknak érvényt szerez.

Az első puritán telepeseket sokan követték. 1628-ban John Endicott vezetésével hatvan telepes megalapította Salem városát, a következő években teljes egyházközösségek települtek át Angliából a Massachusetts-öbölbe.

És mi lett a segítőkész indiánokkal? 1637-ben kiirtották őket az üldözött puritánok.