Magyar elnöke lesz a klímakonferenciának

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét sokan egyszerűen csak riói megállapodásként emlegetik. Mindennek oka az, hogy az első világkonferenciát a brazil metropoliszban, Rio de Janeiróban tartották, és ott született meg az az egyezmény, amely az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásának szinten tartását célozta.

Ehhez az 1992-es egyezményhez időközben 186 ország csatlakozott, sőt ezek közül 119 aláírta a kiotói jegyzőkönyvet is, amely a fejlett országokban az „üvegházgázok” kibocsátásának 5 százalékos csökkentését írta elő. Az 1997-ben Japánban, Kiotóban megrendezett konferencia óta azonban súlyos nézetkülönbségek alakultak ki egyes magy országok, országcsoportok között.

A vita arról szól, hogy kinek kell többet tennie a széndioxid-kibocsátás csökkentéséért. A riói egyezmény még szinte mindenki számára vállalható volt: a freon és a halon, vagyis a szintetikus gázok termelésének csökkentése megoldhatónak látszik világméretekben. A széndioxid-kibocsátás visszafogása viszont több nagyságrenddel nagyobb erőfeszítéseket követelne az államoktól – hangsúlyozta Persányi Miklós. (Magyarország egyébként mindkét egyezményhez csatlakozott, és igyekszik is végrehajtani azokat.)

Kiotói egyezmény – az USA-n vagy Oroszországon múlik

A nézetkülönbségek miatt a kiotói egyezmény máig nem lépett hatályba, és ezért az idei világkonferencia egyik legfőbb feladata az lesz, hogy ennek esélyeiről tárgyaljanak. Persányi Miklós szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: a jegyzőkönyv előírásai akkor valósulhatnak meg, ha a fejlett széndioxid-országok kibocsátásának legalább 55 százalékát „termelő” országok ratifikálják az egyezményt. A jelenlegi állás szerint a 119 aláíró ország között nincs meg hiánytalanul az a 38, amely a fejlett országok csoportját alkotják.

A 38 fejlett államban kibocsátott üvegházgázoknak jelenleg csak 46 százalékát termelik azon államok, amelyek csatlakoztak a kiotói protokollhoz. A hiányzó 9 százalékot vagy Oroszországnak (17 százalékos kibocsátás) vagy az Egyesült Államoknak (egyharmados szennyezési arány) kellene biztosítania. Máskülönben az egyezmény nem fog hatályba lépni, és a többi, eddig már aláíró ország nehéz helyzetbe kerül majd.

Az USA azonban kinyilvánította George W. Bush elnöksége idején, hogy nem ratifikálja az egyezményt, Oroszország pedig egyáltalán nem is csatlakozott a megállapodáshoz. (Egyébként Ausztrália sem írta alá a kiotói protokollt, de ennek az országnak a jóváhagyása önmagában nem perdöntő jelentőségű.)

December elsején kezdődik a milánói klímakonfrencia

Persányi Miklós, illetve Faragó Tibor, a környezetvédelmi minisztérium nemzetközi főosztályának vezetője hangsúlyozta: elkerülendő a korábbi vitákat, például azokat a konfliktusokat, amelyek a tavalyi világkonferencián következtek be Új-Delhiben, a mostani találkozón a kompromisszumra fog törekedni a tanácskozás elnöksége.

Nem véletlen, hogy a kompromisszumkeresés jegyében zajlottak Persányi Miklós legutóbbi tanácskozásai. Nemrégiben Rómában szerveztek 35 tagállam részvételével konferenciát, ahol pozitív tapasztalatokat gyűjtött a magyar delegáció. Bár forradalmian új bejelentések nem történtek, és javulta tanácskozás hangulata. Ugyancsak jelzi a magyar környezetvédelmi diplomácia iránti érdeklődést, hogy nemrégiben négy nyugat-európai ország, Hollandia, Németország, Franciaország és Írország környezetvédelmi minisztere is Budapesten tárgyalt, s a megbeszélések középpontjában a decemberi milánói éghajlatváltozási konferencia állt.

Persányi bízik abban, hogy konstruktív hangulat uralkodik majd a Milánóban, a december elsején kezdődő konferencián is. Ekkor ugyanis ő maga is igyekszik olyan mederbe terelni a tanácskozást, ahol nem a távlati nagy vitákra helyezik a hangsúlyt, hanem a rövid távon égetőnek látszó problémák megoldására, így többek között a kiotói egyezmény minél előbbi végrehajtására.