Magyar elnöke lesz a klímakonferenciának

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény konferenciája december elsején új elnököt választ, várhatóan Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter személyében.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét sokan egyszerűen csak riói megállapodásként emlegetik. Mindennek oka az, hogy az első világkonferenciát a brazil metropoliszban, Rio de Janeiróban tartották, és ott született meg az az egyezmény, amely az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásának szinten tartását célozta.
Ehhez az 1992-es egyezményhez időközben 186 ország csatlakozott, sőt ezek közül 119 aláírta a kiotói jegyzőkönyvet is, amely a fejlett országokban az „üvegházgázok” kibocsátásának 5 százalékos csökkentését írta elő. Az 1997-ben Japánban, Kiotóban megrendezett konferencia óta azonban súlyos nézetkülönbségek alakultak ki egyes magy országok, országcsoportok között.
A vita arról szól, hogy kinek kell többet tennie a széndioxid-kibocsátás csökkentéséért. A riói egyezmény még szinte mindenki számára vállalható volt: a freon és a halon, vagyis a szintetikus gázok termelésének csökkentése megoldhatónak látszik világméretekben. A széndioxid-kibocsátás visszafogása viszont több nagyságrenddel nagyobb erőfeszítéseket követelne az államoktól – hangsúlyozta Persányi Miklós. (Magyarország egyébként mindkét egyezményhez csatlakozott, és igyekszik is végrehajtani azokat.)
Kiotói egyezmény – az USA-n vagy Oroszországon múlik
A nézetkülönbségek miatt a kiotói egyezmény máig nem lépett hatályba, és ezért az idei világkonferencia egyik legfőbb feladata az lesz, hogy ennek esélyeiről tárgyaljanak. Persányi Miklós szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: a jegyzőkönyv előírásai akkor valósulhatnak meg, ha a fejlett széndioxid-országok kibocsátásának legalább 55 százalékát „termelő” országok ratifikálják az egyezményt. A jelenlegi állás szerint a 119 aláíró ország között nincs meg hiánytalanul az a 38, amely a fejlett országok csoportját alkotják.
A 38 fejlett államban kibocsátott üvegházgázoknak jelenleg csak 46 százalékát termelik azon államok, amelyek csatlakoztak a kiotói protokollhoz. A hiányzó 9 százalékot vagy Oroszországnak (17 százalékos kibocsátás) vagy az Egyesült Államoknak (egyharmados szennyezési arány) kellene biztosítania. Máskülönben az egyezmény nem fog hatályba lépni, és a többi, eddig már aláíró ország nehéz helyzetbe kerül majd.
Az USA azonban kinyilvánította George W. Bush elnöksége idején, hogy nem ratifikálja az egyezményt, Oroszország pedig egyáltalán nem is csatlakozott a megállapodáshoz. (Egyébként Ausztrália sem írta alá a kiotói protokollt, de ennek az országnak a jóváhagyása önmagában nem perdöntő jelentőségű.)
December elsején kezdődik a milánói klímakonfrencia
Persányi Miklós, illetve Faragó Tibor, a környezetvédelmi minisztérium nemzetközi főosztályának vezetője hangsúlyozta: elkerülendő a korábbi vitákat, például azokat a konfliktusokat, amelyek a tavalyi világkonferencián következtek be Új-Delhiben, a mostani találkozón a kompromisszumra fog törekedni a tanácskozás elnöksége.
Nem véletlen, hogy a kompromisszumkeresés jegyében zajlottak Persányi Miklós legutóbbi tanácskozásai. Nemrégiben Rómában szerveztek 35 tagállam részvételével konferenciát, ahol pozitív tapasztalatokat gyűjtött a magyar delegáció. Bár forradalmian új bejelentések nem történtek, és javulta tanácskozás hangulata. Ugyancsak jelzi a magyar környezetvédelmi diplomácia iránti érdeklődést, hogy nemrégiben négy nyugat-európai ország, Hollandia, Németország, Franciaország és Írország környezetvédelmi minisztere is Budapesten tárgyalt, s a megbeszélések középpontjában a decemberi milánói éghajlatváltozási konferencia állt.
Persányi bízik abban, hogy konstruktív hangulat uralkodik majd a Milánóban, a december elsején kezdődő konferencián is. Ekkor ugyanis ő maga is igyekszik olyan mederbe terelni a tanácskozást, ahol nem a távlati nagy vitákra helyezik a hangsúlyt, hanem a rövid távon égetőnek látszó problémák megoldására, így többek között a kiotói egyezmény minél előbbi végrehajtására.