Archeogenetikai laboratóriumot kapott az MTA Régészeti Intézete

A mindössze 10-15 éves múlttal rendelkező archeogenetikai tudományterületen a régészeti kutatásokon gyűjtött mintákat, emberi csontok genetikai állományát megvizsgálva archeológiailag hasznosítható következtetéseket vonnak le – mondta Mende Balázs Gusztáv.

A magyarországi vizsgálatok különlegessége, hogy csak régészeti mintákat hasonlítanak össze, szemben az európai gyakorlattal. Példaként említette a Skandináv országokat, ahol az archeológiai és a mai népességből vett minták összevetésével a nemzeti őstörténetet próbálják levezetni a kutatók.

A napokban átadott budapesti kutatóhelyen használt eljárások nemzetközileg is ismertek, de ennyire speciális irányú felhasználásuk még nem volt. “Ebből a szempontból az új laboratórium unikálisnak számít” – hangsúlyozta.

Mende Balázs Gusztáv elmondta: a laboratórium létrehozásához szükséges összeget a Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programján nyerték el, amelyre az MTA szegedi genetikai intézetével közösen pályáztak. A laboratórium beindításához mintegy 50-60 millió forintra volt szükség; a pályázaton nyert összeghez hozzájárult az MTA, és az MTA Régészeti Intézete is.

Az archeogenetikai laboratórium első kutatása, nemrégiben feltárt honfoglalás kori leletek csontanyagának molekuláris genetikai vizsgálatára irányul. Rövid távon a honfoglalás kori népesség összefüggés-rendszereit szeretnék felvázolni.