Archeogenetikai laboratóriumot kapott az MTA Régészeti Intézete
Archeogenetikai laboratóriummal gazdagodott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézete - tájékoztatta a laboratórium vezetője az MTI-t.
A mindössze 10-15 éves múlttal rendelkező archeogenetikai tudományterületen a régészeti kutatásokon gyűjtött mintákat, emberi csontok genetikai állományát megvizsgálva archeológiailag hasznosítható következtetéseket vonnak le – mondta Mende Balázs Gusztáv.
A magyarországi vizsgálatok különlegessége, hogy csak régészeti mintákat hasonlítanak össze, szemben az európai gyakorlattal. Példaként említette a Skandináv országokat, ahol az archeológiai és a mai népességből vett minták összevetésével a nemzeti őstörténetet próbálják levezetni a kutatók.
A napokban átadott budapesti kutatóhelyen használt eljárások nemzetközileg is ismertek, de ennyire speciális irányú felhasználásuk még nem volt. “Ebből a szempontból az új laboratórium unikálisnak számít” – hangsúlyozta.
Mende Balázs Gusztáv elmondta: a laboratórium létrehozásához szükséges összeget a Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programján nyerték el, amelyre az MTA szegedi genetikai intézetével közösen pályáztak. A laboratórium beindításához mintegy 50-60 millió forintra volt szükség; a pályázaton nyert összeghez hozzájárult az MTA, és az MTA Régészeti Intézete is.
Az archeogenetikai laboratórium első kutatása, nemrégiben feltárt honfoglalás kori leletek csontanyagának molekuláris genetikai vizsgálatára irányul. Rövid távon a honfoglalás kori népesség összefüggés-rendszereit szeretnék felvázolni.
Elrejtett középkori kincset találtak
Az aranypénzek a Bizánci Birodalom idejéből származnak.
Hercules ókori szobrára bukkantak
A leletet a mai Görögország területén, Filippi romvárosánál tárták fel.
Mennyi tárgy fér el egy múzeumban?
Minél nagyobb egy múzeum épülete, annál több. Logikus válasz, de vajon minden bekerülő műkincset, leletet láthat-e a közönség? Erre kerestük a választ a szegedi Móra Ferenc Múzeum felújítása előtt.
Több ezer éves társasjátékra bukkanhattak
Úgy tűnik, hogy az ősi kőgolyók, amelyeket egyes szakértők korábban parittyalövedéknek néztek, valójában egy társashoz tartoztak.
Évezredeken át építettek mesterséges szigeteket Britannia lakói
A crannogok eredetileg tanyák voltak, később viszont az előkelők buliszigeteivé váltak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
