164 önkormányzat követeli, hogy a Balaton-vidék önálló régió legyen

“A központ eldöntötte, hogy nem hajlandó a Balaton régióval foglalkozni. A parlamenti indítványt két-három héten belül benyújtjuk” – jelentette ki Bóka István, a helyi önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, balatonfüredi polgármester, fideszes országgyűlési képviselő.

Az önállósodás mellett érvelve Szalóki Jenő gyenesdiási polgármester azt fejtegette, hogy a Balaton-vidék önálló nagytájként való kezelésének, önálló fejlesztésének százéves hagyománya van, s a közvélemény-kutatás szerint az itt élők 82 százaléka támogatja a balatoni régió létrehozását.

Balázs Árpád siófoki polgármester elmondta: tudomása szerint minden önkormányzat eldöntheti, hogy kiírja-e azt a népszavazást, amely megkérdezi a helyi lakosságot, akar-e balatoni régiót; a szavazást a tavaszi uniós választással egyszerre lehetne megejteni, s ez véleménye szerint növelné az európai parlamenti választás iránti érdeklődést a Balaton-vidéken.

A Balatoni Szövetség elnökségi ülésén elhangzott az a javaslat is, hogy miután a nem álladó lakos üdülőtulajdonosok nem vehetnek részt helyi népszavazáson, számukra szervezzenek aláírásgyűjtést a Balaton-vidék önálló régióvá válásával való egyetértésük kifejezésére.

Visszaeső idegenforgalom

A balatoni idegenforgalom egyébként idén 10 százalékkal esett vissza. A németek turisták száma 18 százalékkal esett vissza, amit nem pótolt, hogy a skandináv vendégek száma 7 százalékkal emelkedett. A belföldi forgalom az előrejelzésekkel ellentétben nem nőtt, a vendégszám 1, a vendégéjszakák száma 4, az átlagos tartózkodási idő 2, 7 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál.

Az elmúlt idegenforgalmi idény fő vesztesének minősített somogyi tóparton különösen a kempingek forgalma csökkent (20 százalékkal), a teljes vendégforgalom tekintetében is itt volt a legerőteljesebb visszaesés (18, 7 százalékos).
A Veszprém megyei parton és a háttér-településeken az elmúlt évinek a 95 százalékát tette ki a vendégforgalom, növekedés csak a négycsillagos szállodákban, valamint a turistaszállókban volt.

A három balatoni megye közül egyedül Zalában nőtt idén a vendégforgalom – 2, 9 százalékkal.

A konferencián elhangzottak szerint a balatoniaknak nem az alacsony vízszint okozza a legfőbb gondot, hanem a térség elmaradó gazdasági szerkezetváltása.