Neandervölgyi arcot találtak a Loire mentén

A „maszk”, amelyet 35 ezer évesre becsülnek a régészek, a Loire folyó partjáról került elő, La Roche-Cotard település közeléből. A körülbelül 10 centiméter magasságú és szélességű kődarab lyukán keresztül csonttöredéket szúrtak át, ezért a tárgy úgy néz ki, mintha „szemei” lennének – írja róla a BBC.

A tárgy mindenesetre azt bizonyítja egyes szakértők szerint, hogy a neandervölgyi emberek nem voltak olyan fejletlenek, mint ahogyan azt barlangrajzaik alapján feltételeznénk. Paul Bahn, egy brit specialista szerint a lelet nagyon fontosnak tekinthető a régészet történetében, különösen azért, mert eddig azt hitték sokan, hogy a neandervölgyieknek nem volt művészetük.

Álarc vagy macskaarc?

A maszkot egy régi folyóvölgy üledékes rétegeiben találták francia kutatók, közvetlenül átellenben egy paleolit (őskőkorszakbeli) barlangi táborhellyel. Az itt talált eszközök és csontok arról árulkodnak, hogy a neandervölgyiek ezt a helyet tűzgyújtásra és ételek készítésére használták.

A neandervölgyiek A neandervölgyi ősemberek körülbelül 230-28 ezer évvel ezelőtt éltek Európában, Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten. A neandervölgyiek önálló ágát képezik a törzsfejlődésnek, bár egyes elméletek szerint később keveredtek a Homo sapiensszel, vagyis a mai ember, a Homo sapiens sapiens elődeivel. A Homo sapiens és a neandervölgyiek (Homo neanderthaliensis) keveredése azonban korlátozott mértékű volt a tudomány mai állása szerint, és így végül is a Homo neanderthaliensis maradt alul az evolúció során.

A most megtalált maszk egyértelműen arról tanúskodik, hogy gondot fordítottak a megmunkálására. Egyes rétegeket, kiálló darabokat ugyanis eltávolítottak a kődarabról, hogy jobban hasonlítson egy emberi arcra. A 7, 5 centiméter hosszú csontdarabot szintén mesterségesen, szándékosan ékelték bele a kőbe, pattintott eszközökkel.

A kutatók szerint a most megtalált kődarab elképzelhető, hogy az egész „maszkot” jelenti, ahogyan azt álarcosbáli maszkokon is megszokhattuk, vagyis csak a felső része készült el, a szemet és az orrnyerget eltakarva. Az sem kizárt, hogy egy állatot jelképez a tárgy, például valamilyen macskafélét is szimbolizálhat.

A neandervölgyieknek nem volt összefüggő kultúrája

Ugyanakkor a neandervölgyiek művészete körül azért nagy a bizonytalanság, legalábbis Clive Gamble, a Southamptoni Egyetem kutatója szerint, mivel csak egyedi darabok maradtak fenn. A neandervölgyiek munkái nem képeznek összefüggő láncolatot, nem kapcsolhatók egymáshoz, mint például a velük egy időben létező Homo sapiens által készített eszközök, „művészeti alkotások”.

A Homo sapiens, vagyis a mai ember elődje ugyanis sok hasonló tárgyat hagyott maga után, és ezek „rendszert” alkotnak, sokkal könnyebb belőlük „egységes kultúrát” rekonstruálni. Mindeközben a neandervölgyieknél egy-egy „Leonardo da Vinci” felbukkant, de ők aztán a sírba is vitték „tudományukat”, nem sikerült elterjeszteniük az egyszeri „vívmányokat”.

Ugyanakkor a mostani lelet áttörést hozhat a neandervölgyiek megítélésében, hiszen eddig mindig azzal vetették el a kulturális teljesítményük értékelését, hogy véletlenszerűek a felbukkanó eszközök. Ezt a maszkot azonban biztosan „nem véletlenül fúrta át” egy csontdarab, és egyáltalán nem olyan kivételről van szó, ami erősítené azt a szabályt, hogy a neandervölgyieknek nem volt művészetük.