A suméreknél is régebbi civilizáció létezett Dél-Indiában?

A világ legrégebbi civilizációját feltételezik brit és indiai régészek Ceylon szigetétől nem messze, India délkeleti tengerpartján. A kutatók azt szeretnék igazolni, hogy még a suméreknél is régebbi kultúrára bukkantak a víz alatt.
Egy elsüllyedt, mára már víz alatt lévő városra bukkantak nyugati régészek még 2001-ben India délkeleti csücskében, Tamil Nadu államban. A nagapattinami parton lévő, Poompuhar környéki lelőhely arról tanúskodik, hogy lakói akár a suméreknél is régebbi civilizációt hozhattak létre egykor. A feladat most cáfolni vagy bizonyítani a hipotézist.
Mint ismert az emberiség eddig legkorábbinak feltételezett, írott forrásokkal, városállamokkal, szervezett társadalommal rendelkező civilizációja Mezopotámiában, a mai Irak területén jött létre körülbelül ötezer évvel ezelőtt.
India nagy hangsúlyt fektet a kutatásra
Tamil Nadu állam Ceylon szigetével (Sri Lankával) szemközt fekszik, India délkeleti részén. Tengerpartját Koromandel-part néven is emlegetik, amely a Bengáli-öbölre néz. Ezen a parton található Nagapattinam városa is.
Az Indiai Tengerészeti és Hidrográfiai Intézet (Indian Naval Hydrogeographic Department, INHD) és az Indiai Régészeti Szolgálat (ASI) mostani közös vizsgálatai arra irányulnak, hogy igazolják vagy cáfolják azt a hipotézist, miszerint valóban a Dekkán-félsziget délkeleti csücske lett volna a modern civilizáció bölcsője.
A kissé merész feltételezésnek az igazolása komoly kormányzati segítséget kapott Indiában. Nem véletlenül nyilatkozott a témáról a Hindustan Times nevű lapnak K. R. Srinivasan ellentengernagy, az indiai kormány szolgálatában tevékenykedő „főhidrográfus”.
India számára tényleg fontos lehet a misszió, hiszen az admirális bejelentette: hamarosan megkezdődik a tárgyak gyűjtése a tengerparttól egy kilométerre lévő, a víz alatt hét méteres mélységben található régészeti lelőhelyről.
Angol felfedezés volt
A tengeri, tenger alatti régészettel foglalkozó angol archeológus, Graham Hancock 2001-ben folytatott kutatásokat térségben. A brit tudós véleménye szerint a poompuhari település régebbi lehet, mint a sumér városok.
A 2001-es expedíciót a brit Channel Four és az amerikai Learning Channel tévétársaságok finanszírozták, a goai (indiai) Nemzeti Oceanográfiai Intézettel közösen. Hancock a kutatás nyomán azt feltételezi, hogy a most víz alatt lévő települést egy több mint száz méter magasságba emelkedő szökőár borította el, valamikor 17 és 7 ezer évvel ezelőtt.
Más szakértők is egyetértenek Hancock-kal: az észak-angliai Durhami Egyetem geológusa, Glenne Milne szerint a víz alatti kamerákkal készített felvételek szerint a poompuhari épületek sokkal fejlettebb megoldásokat mutatnak, mint a harappai régészeti lelőhelyek.
Mindez azért nagy fontosságú, mert az ősi, indus-völgyi civilizációk két legismertebb régészeti lelőhelye Harappa és Mohendzsodáró az indiai szubkontinens északnyugati részén.
E fejlett, Indus menti civilizációk egyes tárgyi bizonyítékok szerint kapcsolatban, valószínűleg kereskedelmi kapcsolatban álltak a sumér városokkal, Mezopotámival. Ez azt jelenti, hogy az India északnyugati részén lévő régészeti bizonyítékok szerint Harappa és Mohendzsodáró nagyjából a sumérek idején létező kultúrákat teremtettek.
Már korábban is felbukkantak itt régészeti leletek
Az indiai félsziget, a Dekkán-félsziget délkeleti területeiről már korábban is gyűjtöttek adatokat a régészek. Az Indiai Oceanográfiai Intézet pedig Poompuhar vidékéről kútgyűrűket, téglaszerkezeteket és megalitikus emlékeket hozott felszínre a víz alól.
Ezek a nyolcvanas-kilencvenes években folytatott tárgybegyűjtések azonban nem vezettek átfogó elmélet kidolgozásához. Csak a brit Hancock 2001-es feltárásai nyomán indult meg a spekuláció a délkelet-indiai lelőhelyek jelentőségéről.
A Hancock által felvetett időrendiség bizonyítása most tehát az INHD és az ASI dolga lesz. Ha sikerül igazolniuk, hogy több mint hétezer évvel ezelőtt a ma víz alatt lévő Koromandel-parton virágzó kultúra élt, akkor ezzel mai ismereteink szerint valóban a világ legrégebbi civilizációjának a nyomára bukkantak az archeológusok.
![]() |
| ![]() |