Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Kultúra

A suméreknél is régebbi civilizáció létezett Dél-Indiában?

National Geographic Magyarország

A világ legrégebbi civilizációját feltételezik brit és indiai régészek Ceylon szigetétől nem messze, India délkeleti tengerpartján. A kutatók azt szeretnék igazolni, hogy még a suméreknél is régebbi kultúrára bukkantak a víz alatt.

Egy elsüllyedt, mára már víz alatt lévő városra bukkantak nyugati régészek még 2001-ben India délkeleti csücskében, Tamil Nadu államban. A nagapattinami parton lévő, Poompuhar környéki lelőhely arról tanúskodik, hogy lakói akár a suméreknél is régebbi civilizációt hozhattak létre egykor. A feladat most cáfolni vagy bizonyítani a hipotézist.

Mint ismert az emberiség eddig legkorábbinak feltételezett, írott forrásokkal, városállamokkal, szervezett társadalommal rendelkező civilizációja Mezopotámiában, a mai Irak területén jött létre körülbelül ötezer évvel ezelőtt.

India nagy hangsúlyt fektet a kutatásra

Tamil Nadu állam Ceylon szigetével (Sri Lankával) szemközt fekszik, India délkeleti részén. Tengerpartját Koromandel-part néven is emlegetik, amely a Bengáli-öbölre néz. Ezen a parton található Nagapattinam városa is.

Az Indiai Tengerészeti és Hidrográfiai Intézet (Indian Naval Hydrogeographic Department, INHD) és az Indiai Régészeti Szolgálat (ASI) mostani közös vizsgálatai arra irányulnak, hogy igazolják vagy cáfolják azt a hipotézist, miszerint valóban a Dekkán-félsziget délkeleti csücske lett volna a modern civilizáció bölcsője.

A kissé merész feltételezésnek az igazolása komoly kormányzati segítséget kapott Indiában. Nem véletlenül nyilatkozott a témáról a Hindustan Times nevű lapnak K. R. Srinivasan ellentengernagy, az indiai kormány szolgálatában tevékenykedő „főhidrográfus”.

India számára tényleg fontos lehet a misszió, hiszen az admirális bejelentette: hamarosan megkezdődik a tárgyak gyűjtése a tengerparttól egy kilométerre lévő, a víz alatt hét méteres mélységben található régészeti lelőhelyről.

Angol felfedezés volt

A tengeri, tenger alatti régészettel foglalkozó angol archeológus, Graham Hancock 2001-ben folytatott kutatásokat térségben. A brit tudós véleménye szerint a poompuhari település régebbi lehet, mint a sumér városok.

A 2001-es expedíciót a brit Channel Four és az amerikai Learning Channel tévétársaságok finanszírozták, a goai (indiai) Nemzeti Oceanográfiai Intézettel közösen. Hancock a kutatás nyomán azt feltételezi, hogy a most víz alatt lévő települést egy több mint száz méter magasságba emelkedő szökőár borította el, valamikor 17 és 7 ezer évvel ezelőtt.

Más szakértők is egyetértenek Hancock-kal: az észak-angliai Durhami Egyetem geológusa, Glenne Milne szerint a víz alatti kamerákkal készített felvételek szerint a poompuhari épületek sokkal fejlettebb megoldásokat mutatnak, mint a harappai régészeti lelőhelyek.
Mindez azért nagy fontosságú, mert az ősi, indus-völgyi civilizációk két legismertebb régészeti lelőhelye Harappa és Mohendzsodáró az indiai szubkontinens északnyugati részén.

E fejlett, Indus menti civilizációk egyes tárgyi bizonyítékok szerint kapcsolatban, valószínűleg kereskedelmi kapcsolatban álltak a sumér városokkal, Mezopotámival. Ez azt jelenti, hogy az India északnyugati részén lévő régészeti bizonyítékok szerint Harappa és Mohendzsodáró nagyjából a sumérek idején létező kultúrákat teremtettek.

Már korábban is felbukkantak itt régészeti leletek

Az indiai félsziget, a Dekkán-félsziget délkeleti területeiről már korábban is gyűjtöttek adatokat a régészek. Az Indiai Oceanográfiai Intézet pedig Poompuhar vidékéről kútgyűrűket, téglaszerkezeteket és megalitikus emlékeket hozott felszínre a víz alól.

Ezek a nyolcvanas-kilencvenes években folytatott tárgybegyűjtések azonban nem vezettek átfogó elmélet kidolgozásához. Csak a brit Hancock 2001-es feltárásai nyomán indult meg a spekuláció a délkelet-indiai lelőhelyek jelentőségéről.

A Hancock által felvetett időrendiség bizonyítása most tehát az INHD és az ASI dolga lesz. Ha sikerül igazolniuk, hogy több mint hétezer évvel ezelőtt a ma víz alatt lévő Koromandel-parton virágzó kultúra élt, akkor ezzel mai ismereteink szerint valóban a világ legrégebbi civilizációjának a nyomára bukkantak az archeológusok.

Indus-völgyi kultúra
Nagyjából az egyiptomi és mezopotámiai kultúrák megjelenésével egyidőben jelent meg az indiai szubkontinens északnyugati vidékén, az Indus folyó mentén az első nagyobb kultúra. Az itt épült falvak az Indus-völgyi síkságon Kr. e. 4000 körül keletkeztek, majd fél évezreddel később városokká növekedtek. A településeket kőből, vagy vályogtéglából épített fallal vették körül. Vízvezetékek, csatornák voltak: sokszor fejlettebb megoldásokat használtak négy-ötezer évvel ezelőtt, mint a mai Indiában. A korai városfejlődés csúcsát a térségben a Kr. e. 2400 körül kialakuló Harappa-kultúra jelentette. Ez a kultúra már ismerte az írást és a házépítéshez égetett téglát használt. A civilizáció két legnagyobb városa: Harappa és Mohendzsodáró volt, mindkettőben körülbelül 40 ezren élhettek egykor. Az indus-völgyiek kiterjedt kereskedelmet folytattak Mezopotámia városaival és a két folyóvölgyi kultúra között félúton levő Tepe Jahjával is. A kutatók valószínűnek tartják, hogy termékeikkel Közép-Ázsia városaiba is eljutottak.

Hozzászólások

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket