Kezdődik a milánói klímakonferencia miniszteri szintű szakasza

Ezen az ülésszakon az egyezmény 186 tagállamát vezető kormánytisztviselők képviselik, csaknem száz országból a környezetvédelemért felelős miniszter vesz részt a munkában.

Persányi Miklós, akit a konferencia múlt heti kezdetén egy évre a szervezet elnökévé választottak, a miniszterek tanácskozásán elhangzott nyitó beszédében rámutatott: a tanácskozás eddigi munkája, a delegációk aktivitása azt jelzi, hogy a résztvevő országok egyre inkább felismerik a közös cselekvés sürgető szükségességét.

A szennyező légiközlekedés

Ugyanakkor további, riasztó tényekre derült fény a konferencián. Így például arra, hogy a légiközlekedés által kibocsátott gázok mennyisége az elmúlt évtized során több mint 40 százalékkal nőtt. A határozat-tervezet ezért további, hosszú távon is a légszennyezés visszaszorítását, az atmoszféra védelmét szolgáló intézkedések, nemzeti energia-politikák kidolgozását sürgeti.

Noha a gázkibocsátás világméretű visszaszorítására kidolgozott kiotói jegyzőkönyv egyelőre nem lépett életbe, az annak keretében létrehozott fejlesztési mechanizmus alkalmazásra készen áll – emelte ki a magyar miniszter. Ennek keretében a fejlett országok környezetbarát technológiák ingyenes átadásával, beruházásokkal segítik a fejlődőket, egyben költséghatékony emisszió-csökkentési módszert kínálva ezzel az érintetteknek.

A szerdai ülésen a vendéglátók nevében felszólaló Altero Matteoli olasz környezetvédelmi miniszter egyébként kifejtette, hogy változatlanul optimista atekintetben, hogy Oroszország ratifikálja a kiotói jegyzõkönyvet, s így az hamarosan életbe léphet.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár szintén sürgette Oroszországot, hogy ratifikálja az üvegház-hatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentéséről évekkel ezelőtt létrejött Kiotói Jegyzőkönyvet. Ehhez nemzetközi a dokumentumhoz az Egyesült Államok mindeddig aláírásával nem csatlakozott, de Oroszország említett jogi aktusával mégis hatályba léphet, vele ugyanis megvan a szennyezéskibocsátás 55 százalékáért felelős országok törvénybe foglalt támogatása.

Telepíthető genetikailag manipulált cserje

A milánói nemzetközi környezetvédelmi konferencián egyébként kompromisszumos megállapodást jött létre arról, hogy a genetikailag manipulált cserjéket is lehet használni fejlődő országbeli erdőtelepítéseknél, de az ilyen beruházásoknál mélyebb kockázatelemzéseket kell végezni. A fejlődő országokban a telepítésekre olyan normatívát fogadtak el, miszerint erdőnek a legalább két méter magas fákkal borított terület minősül, feltéve, ha az ott lévő a fák lombkoronája a terület legalább 10 százalékát elfedi.

Az erdőket a fejlődő országokban a fejlett országok is telepíthetik, a szennyezési jogok cseréjével. Az Egyesült Államok képviselője ez utóbbi – a kiotói jegyzőkönyvi vállalások teljesülése szempontjából fontos – megállapodással kapcsolatban közölte, hogy megfigyelői státuszban tárgyalt erről, nincs szó valamiféle precedensről a kiotói dokumentum új amerikai kezelésében.