Bioetikai körlevelet adott ki a katolikus püspöki konferencia

A körlevél elkészítése két évig tartott, a püspöki konferenciát neves szaktudósok segítették a munkában, a tudományos alapú állásfoglalásban – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

A dokumentum megszületésében közreműködött Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hámori József akadémikus, Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, Freund Tamás biológus, agykutató és Falus András, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet vezetője, valamint Harsányi Ottó teológus.

Erdő Péter ismertetése szerint a dokumentum elkészítéséhez tanulmányozták a katolikus egyház valamennyi, e témában kiadott központi, vagy egy-egy püspöki kar által jegyzett dokumentumát is. A bioetikai körlevelet az MKPK egyhangúlag fogadta el – mondta a bíboros, hozzátéve, azért érzi szükségét az ilyen jellegű dokumentumok kiadásának, mert azok tanító jellegűek.

Szavai szerint a körlevél nem csak a papoknak, hívőknek, katolikusoknak szól, hanem a nem hívők felé is fordul, mivel olyan kérdéséket tárgyal, amelyek a világ parlamentjeiben is vitatémát jelentenek. Veres András, az MKPK titkára elmondta: a 147 oldalas, két nagy fejezetre osztott dokumentum a magzati fejlődés, a géntechnika, a klónozás, az őssejt-kutatás és az eutanázia természettudományos és erkölcsteológiai megvilágítását adja.

A bioetika – amely egy viszonylag új keletű, az élet minden területével foglalkozó tudományág – nem azonos az orvosetikával. A katolikus egyháznak az élet védelme a célja mindenek előtt, de ugyanakkor hiszik, hogy vannak olyan cselekedetek, amelyek nagy mértékben segíthetik az emberi élet fejlődését. Az emberi élet azonban nem válhat eszközzé, még a kutatások terén sem.

Az egyház mindenféle manupilációs beavatkozást az emberi életbe csak a gyógyítás céljával tart elfogadhatónak, és semmiképpen sem irányulhat az az élet kioltására – magyarázta, kitérve arra, hogy az abortuszt, a művi terhesség megszakítást sem tudja elfogadni az egyház.

Veres András a bioetikai körlevélben megfogalmazott elvekről szólva elmondta: a fogamzásgátlás kapcsán az egyház csakis “családtervezésről” tud beszélni, és nem fogamzásgátlásról. Az élet kultúrájáért címmel – a Szent István Társulat gondozásában – kiadott lelkipásztori megnyilatkozás a harmadik abban a sorozatban, amelyben már megjelent az Igazságosabb és testvériesebb világért (1996) és A boldogabb családokért (1999) című dokumentum.