„Fejkendőviselési” törvény születik Franciaországban

Fraciaország laikussága nem kérdőjelezhető meg

A köztársasági elnök még a jelentés kézhez vétele előtt határozottan kinyilvánította, hogy a francia köztársaság laikus jellege nem kérdőjelezhető meg. A bizottság ajánlásával kapcsolatos döntését Chirac jövő szerdán hozza nyilvánosságra.

A javasolt törvény célja a Francia Köztársaság egyik alappillére, az intézmények vallási-politikai semlegességének megvédése és megszilárdítása. A Bernard Stasi professzor vezetése alatt álló húsztagú “bölcsek tanácsa” egy ellenszavazattal, gyakorlatilag egyhangúlag hagyta jóvá az indítványt, amely biztosítani kívánja valamennyi diák egyenlőségét, valamennyi meggyőződés egyenlő tiszteletét.

A bizottság indítványozza: a törvény mondja ki, hogy az állami oktatásban (kivéve az egyetemeket, mert azok autonómiát élveznek) a tanulók nem hordhatnak hitbéli meggyőződésüket hivalkodóan tanúsító megkülönböztető jelzést, sem iszlám kendőt, sem látványosan nagy méretű feszületet, sem pedig a zsidó vallásban szokásos kipát (fejfedőt). A tervezett jogszabály ezzel szemben nem tiltja, hogy a diák diszkréten vallásos szimbólumokat, keresztet, Dávid-csillagot, vagy a muzulmánok kedvelt medálját, a fatma-kezet viselje a nyakában úgy, hogy az ne sértse a többi tanuló érzékenységét. Az intézkedés a nem állami, felekezeti és magániskolákat nem érinti.

Tanítási szünetek muzulmán és zsidó ünnepeken is

A különböző vallások egyenlő jogainak biztosítása szándékával a jövőben nemcsak a keresztény ünnepek (karácsony, húsvét, stb.) alkalmából tartanak tanítási szünetet, a zsidó újév, jóm kippur napján, és a muzulmán böjti hónapot lezáró legnagyobb vallási esemény, az eid el-kebir is bevonul a tanításmentes iskolai ünnepnapok közé.

Az egész francia társadalmat, a politikai világot és az értelmiségi köröket foglalkoztató kérdést a francia iskolákban egyre sűrűbb konfliktusokat gerjesztő muzulmán kendők megjelenése tűzte napirendre. Nicolas Sarkozy belügyminiszter a rendőrség adatai alapján arról számolt be a parlamenti, majd a Stasi-bizottság előtt, hogy egy év alatt 1256 esetben okozott problémát állami tanintézményekben fiatal muszlim lányok hagyományos fejkendőben való megjelenése. Sarkozy közölte: az említett esetek többsége konfliktus nélkül zárult, összesen 6 tanulót tiltottak ki az iskolából, mert nem volt hajlandó változtatni magatartásán.

A Chirac által felkért Stasi-bizottság az előző három hónapban minisztereket, közéleti személyiségeket, civil szervezeteket, filozófusokat, szociológusokat, hittudósokat, egyházi vezetőket hallgatott meg.

A probléma gyökere

A téma ősszel jutott forrpontra, amikor egy 16 és 18 éves testvérpár (Alma és Lila Lévy, egy ateista világszemléletű zsidó ügyvéd és egy kabil muzulmánnak született, később katolicizált, majd vallását elhagyó, Algériából származó középiskolai tanárnő gyermekei) minden rábeszélésnek ellenállva tetőtől talpig hagyományos muzulmán öltözékben jártak iskolájukba, ahonnan végül tantestületi döntéssel kizárták őket.

Az ő konkrét esetükben sokan vélik, hogy egyszerűen öncélú, serdülőkori lázadásról volt szó, amelyben azonban a francia társadalomba való beilleszkedés időszerű és összetett problémája öltött testet.