A pápaság sötét százada

882. december 15-e a pápaság „sötét századának” nyitánya. Kiteljesedését a halott Formosus pápa „közreműködésével” megtartott, úgynevezett „hullazsinat” jelentette.
882. december 15-én gyilkolták meg VII. János pápát. Ő volt az első a középkori pápák sorában, aki nem természetes halállal távozott Szent Péter székéből. Ez volt a pápaság „sötét századának”, a feudális anarchia időszakának nyitánya. Mélypontját „formosusi kornak” is nevezik.
Formosus pályája
Formosus portói püspök volt. Régóta törekedett a pápai cím megszerzésére, azonban ez a vágya csak 891-ben teljesülhetett. Addig viszont hosszú és göröngyös út vezetett: a pápák főtanácsadójaként dolgozott, amíg nem került összetűzésbe VIII. Jánossal. Ekkor ugyanis megfosztották minden egyházi méltóságától, sőt még a papi rendből is kitaszították. A kocka azonban fordult, VIII. Jánost 882. december 15-én meggyilkolták, a rossz nyelvek szerint ebben jelentős része volt Formosus híveinek. Az új pápa I. Marinus rehabilitálta a volt portói püspököt.
Formosus álma 891-ben vált valóra, a spaletói hercegi család segítségével tehette a fejére a pápai tiarát. Az új pápa nem bizonyult túlságosan hálásnak a támogatásért, szerette volna függetleníteni magát a spaletóiaktól, ezért a német Arnulf királlyal szövetkezett. Formosus 896-ban meghalt, ám a spaletóiak iránta érzett gyűlöletét még ez sem csillapította. Az ugyancsak spaletói segítséggel pápává választott VI. István lett bosszújuk beteljesítésének végső eszköze.
A hullazsinat
VI. István 896-ban megrendezte az úgynevezett hullazsinatot. A már 8-9 hónapja halott Formosus testét, teljes főpapi ornátusba öltöztetve felültették a pápai trónra, azt a látszatot keltve, mintha élne. Ezután megkezdődött a „szabályos” tárgyalás, vádlókkal, védővel, perbeszéddel. A halotthoz kérdéseket intéztek és felszólították a védekezésre. Végül a vádlottat bűnösnek találták, megfosztották főpapi ruháitól, annak jeleként, hogy kitaszították a papi rendből, immáron másodszor. A minősíthetetlen tett itt még nem ért véget, levágták jobb keze néhány ujját (amivel áldást osztott) mivel rábizonyították, hogy hamisan esküdött, majd testét, mint egy közönséges gonosztevőét földelték el. István pápának buzgalmában még ez sem volt elég, kiásatta a tetemet és a Tiberis folyóba (mai nevén: Teverébe) dobatta.
A hullazsinatot megrendező VI. Istvánt is utolérte a végzet: 897-ben egy lázadás letaszította a pápai trónról, majd a börtönben gyilkosság áldozata lett.