170 éve született Lotz Károly

Lotz Károly születését, kis túlzással, egy okirat-hamisításnak köszönhette. Lotz Vilmos egy kisebb német tartományúr szolgálatában állott, s mint hessen-homburgi főudvarmester hiába kérte meg későbbi feleségének, Höflich Antóniának kezét, a lány patikus apja nem adta áldását a frigyre. A házasságot megengedő nyilatkozatra egyszerűen ráhamisították a zord atya nevét.

A kis család Homburg von der Höhébe költözött, ez a helység a mai Saar-vidéken, Németország nyugati tartományában található. Lotz Károly (Karl Anton Paul) nyolcadik gyermekként látta meg a napvilágot és már igen korán felfigyeltek kivételes tehetségére, első megmaradt rajza 6 éves korából maradt ránk. Az apa halála után Vácra költöztek. „Csókoljátok meg hazátok földjét és fogadjátok meg, hogy nem hagyjátok el soha” – szólt az anyai utasítás, amit hűen be is tartottak a gyermekek.

Három évet a kegyes tanítórendi gimnáziumban végzett Vácon, illetve Pesten, ahol a híres természettudós, Hanák János oktatta. Nem tudjuk, hol fejezte be tanulmányait, valószínűnek látszik, hogy Marastoni Jakab festőiskolájába (Első Magyar Festészeti Iskola) került tanoncnak.

1852-ig még nem volt egyértelmű elkötelezettsége a festészet mellett, érdeklődött a szobrászat iránt, és saját műveket komponált otthoni zongorájukon. A szabadságharc idején a Vácon áthaladó különböző katonákat örökíti meg, egyik rajza annyira megtetszik Bobutov herceg egyik cserkeszének, hogy Szentpétervárra akarja vinni Lotz Károlyt az orosz festőiskolába. Anyja azonban nem engedi őt el.

Rahl tanítványa

Egy családi örökség révén Bécsbe utazott és beiratkozott Karl Heinrich Rahl festőiskolájába. Rahl művészeti forradalmár volt, aki szembeszállt a hivatalos Képzőművészeti Akadémia irányzatával, erőteljes színekkel festett (kolorista) képeit „politikailag veszedelmesnek, államellenesnek és hatóságilag betiltandónak” tartották. Mi azonban hálásak lehetünk a mesternek, hiszen a század legjobb magyar festőit fogadta tanítványainak, Lotz mellett, Than Mórt, Csathó Ferencet és Munkácsy Mihályt. Rahl klasszicista műveltsége, antikvitás iránti szeretete formálja Lotz későbbi témaválasztását is, de a rendszeresen megrendezett magyar Műegylet kiállításon elsősorban naturalista, a népéletből vett, illetve alföldi tájképeivel tűnik ki (Takarmányozó huszárok, Lóitatás, Alföldi puszta fia). Bécsben ismerkedett meg a falképfestészet eszközeivel és technikájával, elsajátítása olyan remekül sikerült, hogy hazaérkezése után számtalan felkérést kapott középületek festésére.

Első grandiózus vállalkozása – 1864-től – a Vigadó díszítése. Ipolyi Arnold (A Magyar Mythológia című híres, nagy történettudományi vitát kavaró mű szerzője) tervei szerint a magyar mitológia képeivel díszítették az épületet. Lotz festőtársa Than Mór volt. Hatalmas közönségsikert aratott a két művész munkája, a kiegyezés utáni gazdasági megerősödés és nemzeti büszkeség kifejeződése, és természetesen a Béccsel folytatott rivalizálás, állandó állami megrendelést biztosított számukra. A hetvenes években készítette el az Egyetemi Könyvtár, a Régi Műcsarnok, az Ádám-ház, az Új Városháza falfreskóit.

Kritikusai az első „Lotz-stílusú” festménynek az Operaház Olympusát tartják, ezt követte a Keleti-pályaudvar előcsarnokának allegóriája, majd a Magyar Tudományos Akadémia nagytermének triptichonjai, mennyezetképei és lunettái. Számtalan munkáját még felsorolni is nehéz lenne, de fontos megemlíteni az Országház lépcsőházát és a Kúria nagycsarnokát.

Elismerések

Számtalan állami és szakmai kitűntetés tulajdonosának tudhatta magát, 1868-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémia rendes tagjának választják, Trefort Ágoston kultuszminiszter javaslatára kinevezik a Képzőművészeti Tanács tagjává, 1882-ben az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde tanára. 1898-ban már az Országos Képtár vásárolja munkáit, a Képzőművészeti Társulat pedig megalapítja a Lotz-díjat. Különös módon csak 1891-ben lett magyar állampolgár, mert idegen állampolgárságát nem hosszabbította meg. Lotz Károly 1904-ben október 13-án, 71 évesen hunyt el Budapesten.